A. Nagy László túl sokat bírált és javasolt

A hivatal kérdésünkre tegnap azt állította, hogy az első változat került a múlt héten tárcaközi egyeztetésre. A véleményezésre utalt anyag viszont nem 96, hanem 154 oldalas.

A néhány hónappal ezelőtt lapunk birtokába jutott első jelentés a mostanival összevetve pontosan megfigyelhetőek a szöveg módosításai. A nemzetiségi oktatást vizsgáló fejezetben például a jelentés első változata az állami tantervek nemzetiségi nyelven való kiadását szorgalmazza. „… az adott nemzetiség nyelvén is ki kellene adni őket” – állapítja meg egyértelműen a jelentés munkaváltozata. Az átdolgozott szöveg már finomabban fogalmaz. „Át kellene értékelni a jelenlegi törvényi szabályozást azzal a céllal, hogy az állami tanterveket az adott kisebbség nyelvén is kiadhassák, emellett viszont figyelni kell arra, nehogy az iskolák terhei emiatt túlzottan megnőjenek” – szól a mondat új változata. Hasonló módosítást a szövegben tucat számra találunk.

Egyes passzusok teljesen eltűntek a szövegből. A nemzetiségek képviselőinek közügyekben való részvétele kapcsán az első változat külön alfejezetben foglalkozik az autonómia és a kisebbségi önkormányzatiság Európában használatos formáival. Ezek ugyanis fokozott lehetőséget biztosítanak arra, hogy a kisebbségek tagjai részt vegyenek az őket érintő politikai döntéshozatalban. „Az autonóm mechanizmusok bevezetéséről Szlovákiában egy szakmai párbeszéd elindítása lenne elsődleges” – áll a jelentés első változatában. Az ezzel kapcsolatos negatív előítéleteket megfelelő tájékoztatással fel lehetne számolni, teszik hozzá. Az átdolgozott változatból az egész alfejezet hiányzik, és az autonómia szó egyszer sem szerepel benne. A jelentés ráadásul megállapítja, hogy Szlovákiában a kisebbségeknek széles körű lehetőségeik vannak arra, hogy kivegyék részüket a közügyek irányításából.

Szlovákiában a kisebbségek nem képesek reálisan, állami szintem beleszólni az őket érintő ügyekbe, véli Petőcz Kálmán. „Még akkor sem, ha vannak olyan mechanizmusok, amelyek egy fejlettebb politikai kultúra vagy jóakarat esetén ezt lehetővé tudnák tenni” – utalt a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke a kisebbségi, a roma kormánybiztos, a kisebbségi kormánybizottság vagy a parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának tevékenységére.