A nagy egyetértés ellenére is elbukhat a választási időszak lerövidítését célzó javaslat

A választási időszak lerövidítését célzó javaslatot, amelyet a Sme rodina szeptemberben terjesztett be a plénum elé, az első olvasatban nagy támogatással fogadta el a parlament. Ekkor még elegendő lett volna az egyszerű többség is, ám a jelen lévő 147 képviselő közül 97 mellette szavazott, ami az alkotmányos többséget is meghaladja. Boris Kollár (Sme rodina) házelnöknek a második és harmadik olvasatban is szüksége lenne hasonló támogatásra, hiszen alkotmánymódosító javaslat révén itt már nem elég az egyszerű többség, legalább 90 szavazat kell. Kedden el is kezdődött a parlament októberi ülése, így az említett javaslatról szóló szavazás már csak napok kérdése, de jelenleg úgy tűnik, hogy az a nagy egység, amely az előző voksolás során létrejött, most egyre inkább szétesik.

Kollár visszakozott

A javaslat első olvasatban való elfogadása azért is volt szokatlan, mert egy koalíciós párt által beterjesztett törvénymódosítás kizárólag az ellenzék támogatásával ment át. Kollárék mögé akkor beállt az SaS, a Smer, a Hlas, az ĽSNS, és a jelenleg frakció nélküli szélsőjobboldali képviselők többsége is. Ezzel szemben a Sme rodina koalíciós partnerei, vagyis az OĽaNO és a Za ľudí nem támogatták a törvénymódosítást.

Kollár viszont néhány nappal ezelőtt elmondta, kénytelen lesz visszavonni a javaslatot, mert Igor Matovič pénzügyminiszter, az OĽaNO vezetője a koalíció tanács során megvétózta azt. A parlament elnöke megjegyezte, Matovič nem magyarázta meg neki a döntés okát.

„Majd én is meg fogok vétózni néhány dolgot, amit az OĽaNO kénytelen lesz tiszteletben tartani”

– jelentette ki.

A házelnök azonban nem mondott le a választási időszak lerövidítéséről. Azt mondta, a Sme rodina frakciója beáll Tomáš Taraba (jelenleg független, korábban ĽSNS) nagyon hasonló javaslata mögé, amely már ott van az októberi ülés napirendjén. Kollár azonban néhány ponton módosítaná Taraba törvényét, szerinte például be kellene iktatni, hogy a választási időszakot ne lehessen lerövidíteni a ciklus első és utolsó évében. Szerinte az első évben azért nem szabad, mert egy vesztes választás után az ellenzék azonnal aláírásgyűjtésbe kezdene az új választás kiírásáról, viszont minden egyes kormánynak hagyni kell legalább egy évet, hogy megmutassa, mire képes. Az utolsó évben pedig szerinte már nincs értelme, akkor már felesleges pénzkidobás lenne.

Külön utakon

A Sme napilap értesülései szerint Taraba javaslata mögé biztosan beáll a Hlas és a Smer is. Az SaS azonban előre jelezte, hogy biztosan nem fogják támogatni a módosítást, politikai és szakmai okokból sem. Éppen ezért Sulíkék egy saját módosító javaslattal álltak elő, amely ugyan lehetővé tenné az úgynevezett önfeloszlatást, viszont a népszavazással történő lerövidítést nem. Az önfeloszlatás lényege, hogy ha a plénumban legalább 90 képviselő egyetért a választási időszak lerövidítésével, akkor a köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet, a házelnök pedig 90 napon belül kiírja az előrehozott választást. Branislav Gröhling szerint ez az intézmény a nyugati demokráciákban teljesen bevett dolognak számít, és bízik abban, hogy sikerül elegendő támogatót találniuk.

A népszavazással történő lerövidítésről azonban már máshogy vélekednek az SaS képviselői. Mária Kolíková szerint ha ezt megszavaznák, akkor a szlovák politika egy állandó választás előtti kampányidőszakká alakulna át, ez pedig szinte teljesen ellehetetlenítené a normális kormányzás lehetőségét. Megjegyezte, ilyen intézkedés szinte egyetlen EU-s tagország alkotmányában sem szerepel.

Ezzel azonban patthelyzet alakul ki, hiszen az SaS támogatása nélkül Kollárnak nincs esélye 90 voksot találni a Taraba-féle javaslat elfogadásához. Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője előre jelezte, a kialakult energiaválság idején felelőtlen lépésnek tartaná a kormány és a parlament szétverését.

Az SaS javaslata azonban valószínűleg nem elfogadható Boris Kollár számára, hiszen ő a népszavazással való lerövidítést tartja a fő szempontjának. Hogy végül megváltoztatja-e az álláspontját, az a következő napokban derül ki.

Az is kérdéses, hogy Sulíkék mögé beállna-e a Smer és a Hlas, hiszen ők az utóbbi másfél évben folyamatosan a referendum kiírásán dolgoztak, az SaS javaslata pedig éppen ezt a lehetőséget zárná ki.