A minisztérium hozzálátott a hosszú távú betegellátás fejlesztéséhez

Szlovákiában a hosszú távú betegellátás elhanyagolt állapotban van, ezt az egészségügyi minisztérium is elismeri. A parlament elé beterjesztett javaslat indoklásában leszögezték, hogy 2019-ben a betegek kétharmada kórházban hunyt el, és mindössze egyharmaduknak adatott meg a lehetőség, hogy otthoni környezetben tölthessék el az utolsó napjaikat. Ez a tendencia a szlovák betegellátásban már egy évtizede megfigyelhető, viszont a fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban éppen ellenkező irányba haladnak – arra törekszenek, hogy a kórházi, személytelen környezet helyett a krónikus betegeket az otthonaikban kezeljék.

„Ehhez hasonlóan a javaslat beterjesztője szeretné növelni a mobil paliatív ellátás és a gondozói ellátás elérhetőségét, akik a támogatói csapatokkal (szociális munkás, lelkész, stb.) együtt növelik az emberi élet méltóságát és minőségét a végső szakaszban”

– olvasható a javaslatban.

Anyagilag sem hatékony

A fő problémát elsősorban a hosszú távú betegellátást nyújtó intézmények hiánya okozza, valamint az, hogy a szlovák törvényhozásból hiányzott az a jogi keret, amely egyértelműen meghatározná, mi is pontosan a hosszú távú ellátás. Ez nemcsak a páciensek életminőségére van hatással, hanem az egészségügy anyagi helyzetére is. A paliatív intézmények és az elfekvők hiányában ugyanis a krónikus betegeket gyakran olyan kórházi ágyakon kezelik, amelyek a sürgős esetek ellátására lettek kialakítva, ez pedig különösen magas kiadásokkal jár.

A hosszú távú ellátást igénylő betegek száma évről évre növekszik. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint 2020-ban az újonnan diagnosztizált rákos betegek száma először lépte át a 40 ezret. Emellett a neurodegeneratív betegségek (az emberi agy idegsejtjeit támadó betegségek) aránya is növekedett az utóbbi években, ami a kutatások szerint összefüggésben van a koronavírus tüneteivel. A hosszú távú ellátás azonban nem feltétlenül csak a halálos betegségek esetében merül fel, például súlyos balesetek után is hónapokig, vagy akár évekig lábadozhatnak a páciensek.

Otthoni ellátás

Az újonnan elfogadott javaslat értelmében a minisztérium törvényileg meghatározná, mi a hosszú távú ellátás és a paliatív ellátás, és hogy milyen esetekben jogosultak a páciensek az efféle kezelésre. A tárca a következő két évben adatok gyűjt majd arról, mennyire hatékonyan működnek a hosszú távú ellátást kínáló intézmények, majd ezek alapján átértékelik a finanszírozási rendszert is. Erre különösen nagy szükség van az otthoni hospice ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében. Ezek olyan csoportok, amelyek a krónikus betegeket az otthonaikban látják el, de a minisztérium szerint hatalmas hiány van belőlük. Ideális esetben minden egyes járásra legalább 1 csoportnak kellene jutnia, ehhez képest Szlovákiában mindössze 8 működik az egész országban. A tárca szerint a hospice csapatokat ki kellene egészíteni az úgynevezett támogatói csoportokkal is, vagyis pszichológusokkal, gyógytornászokkal, lelkészekkel, stb. Ez utóbbi teljesen hiányzik a szlovák egészségügyből.

265 milliós keret

A javaslatot kedden nagy többséggel fogadta el a parlament. A jelenlévő 121 képviselő közül 118 mellette voksolt, 2 tartózkodott, 1 pedig nem szavazott. A koalíció tagjain kívül a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali képviselők többsége is támogatta a minisztérium javaslatát, és senki sem szavazott ellene. Marek Krajčí (OĽaNO) korábbi egészségügyi miniszter megköszönte azoknak a szakértőknek, akik több mint két évet dolgoztak a javaslat előkészítésén.

„Ezzel teljesítettünk egy újabb mérföldkövet az Európai Unió helyreállítási alapjához, így lehívhatjuk a pénzt a reformok elkezdéséhez”

– tette hozzá az OĽaNO képviselője. A kormány összesen 265 millió eurót használat fel a pénzügyi alapból, a minisztérium ebből szeretné felújítani és kibővíteni a paliatív ellátást és a szociális gondozást nyújtó szolgáltatók kapacitásait.

„Jut pénz az épületekre, a felszerelésre és a személyzetre is, tehát jóval több alkalmazottat hozhatunk majd a rendszerbe”

– jegyezte meg Jana Žitňanská (jelenleg független, korábban a Za ľudí listáján szerzett mandátumot).

A fejlesztésekre 2025-ben és 2026-ban kerülne sor. Ahhoz azonban, hogy az említett összeget le lehessen hívni, a kormánynak először meg kellett teremtenie a precíz jogi keretet, ami a tárca szerint ezzel a javaslattal most megtörtént.