A megszűnés sem kizárt a Jobbik esetében

Újabb ellenőrzést tartott a Jobbiknál a múlt héten az Állami Számvevőszék, aminek eredményeképp megállapították, hogy a párt a 2018-as választások kampánykiadásaiban a forrásként megjelent bevételekből 51 millió forintot (160 800 euró) számviteli bizonylattal nem támasztott alá, míg további 81 millió forint esetében (255 500 euró) nem valós bevételeket tüntetett fel a beszámolójában, hanem egyszerűen csak „hitelként” nevezte meg a forrást. Az ÁSZ emiatt 136 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a Jobbikot. Ezt ráadásul megduplázta, ugyanis nem csak be kell fizetniük ennyit az Államkincstárnak, de pluszban le is vonják az állami támogatásukból.

A korábbi 331 millió forintos büntetés után így összesen már 603 millió forint (1.9 millió euró) a Jobbik fizetési kötelezettsége, ennek jelentős részét ráadásul 15 napon belül kellene törleszteniük, amire a havi 130 millió forintos (410000 euró) állami támogatás mellett egyszerűen nincs pénzük. A Magyar Hang információi szerint így a párt hamarosan megtartandó kongresszusán két határozat között kell majd választani a küldötteknek: a párt megszűnése vagy a meghirdetett „nemzeti ellenállás” folytatása.

Sneider Tamás szombaton tartotta a Jobbik politikai évadnyitó rendezvényét, a magyar médiában pénteken több félreértésen alapuló cikk jelent meg arról, hogy a pártelnök esetleg már most bejelenti a Jobbik megszűnését, de ezt Sneider Tamás mindenhol igyekezett megcáfolni. A Jobbik politikai boszorkányüldözést emleget, és annyiban jogosnak tűnik a kifogásuk, hogy a volt Fidesz-képviselő Domokos László vezette Állami Számvevőszék minden ellenzéki pártra súlyos pénzbüntetéseket szabott ki (emiatt például az Együtt meg is szűnt), míg a Fidesz és a KDNP gazdálkodását „érdekes módon” teljesen rendben találta.

Sneider Tamásról az elmúlt napokban több dehonesztáló kép- és hangfelvétel is megjelent a kormánymédiában, a pártelnök szombaton ezekre utalva nem véletlenül jelentette ki: a Jobbikot és őt magát azért támadják, mert ők a legerősebb ellenzéki párt. „Üzenem Orbán Viktornak, hogy bennem emberére talált, engem nem lehet megfélemlíteni” - mondta Sneider Tamás. A pártelnök szerint a Jobbiknak „óriási a felelőssége abban, hogy a 21. századi pártokat egységbe forrassza” - ezzel az LMP-vel kötendő szövetségre utalt. Az évadnyitó rendezvényen egyébként részt vett Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke is, akinek Gyöngyösi Márton frakcióvezető azt üzente: „merjünk egyetérteni abban, hogy nem kell mindig mindenben egyetérteni”.

Sneider ugyanakkor az elmúlt hetek tüntetéssorozatának logikus folyományaként gesztust tett a többi ellenzéki párt felé is, azt mondta, hajlandóak mindenkivel együttműködni, akik „elfogadják a parlamenti demokrácia működését” és támogatják egy az elmúlt harminc évet átvilágító törvény megalkotását. Utóbbiról még elég keveset tudni, de ha kellően általános lesz a megfogalmazott szöveg, valószínűleg a közös nevezőre lehet majd jutni ebben is.

Megszoktuk már a Jobbiktól szokatlan retorikai fordulatokat, de még így is feltűnő volt, hogy  Sneider Tamás ma már egyenesen a skandináv jóléti államokat emlegette követendő példaként pártja számára. Ott ugyanis - „bár követtek el hibákat” - a magyarénál mégis csak sokkal hatékonyabban, jobban működik az állam – indokolta. Ezek után viszont logikus volt, hogy a pártelnök a Jobbikot „szociális nemzeti néppártnak” nevezte. Végül megígérte, hogy próbálja őket bárhogyan is akadályozni a hatalom, „mindig meg fogják találni a nemzeti ellenállás módját”.

Utóbbi első körben egy vasárnap bejelentett aláírásgyűjtésben realizálódik, a túlóratörvénnyel szemben. Z. Kárpát Dániel alelnök az ezt bejelentő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az olyan akciókat, mint a népszavazási kezdeményezés, aláírásgyűjtés, nem szabad lebecsülni, mert „az ilyen eszközökkel tudta a Fidesz is megroppantani a balliberális kormányokat”. Z. Kárpát Dániel azt is bejelentette, hogy a Kúriához fordulnak, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a túlóratörvény ügyében tett népszavazási kezdeményezésüket.