A másodlagos fizetésképtelenség kinyírja a vállalkozásokat, Brüsszel közbelép

Az Európai Bizottság szeptemberben új intézkedéscsomagot terjesztett elő a kis- és középvállalkozások életének a megkönnyítésére. Az elmúlt években ugyanis számos válság sújtotta őket, a koronavírus-járványtól kezdve az Ukrajna elleni orosz háború okozta magasabb energiaköltségeken át egészen a történelmi csúcsokat döntögető inflációig.  Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat becslése szerint az eurózóna átlagos éves inflációs rátája idén augusztusban 5,3 százalék volt, miközben a húsz euróövezeti ország közül Szlovákiában volt a legmagasabb az infláció, egész pontosan 9,6 százalék. A növekvő költségek miatt egyre több vállalkozás kerül bajba, sokan csak azért, mert nem fizetnek nekik időben az árujukért, így ők sem képesek teljesíteni időben a kifizetéseiket, ezért egyre több vállalkozás kénytelen szembenézni a másodlagos fizetésképtelenséggel. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a napirenden levő európai intézkedések egyike a késedelmes fizetésekről szóló rendeletjavaslat. A cél, hogy a vállalkozások időben hozzájussanak az árujukért és szolgáltatásaikért járó pénzhez.

Brüsszel besegít

A politico.eu portál szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője már az Európai Unió helyzetéről szóló tavalyi beszédében megígérte, hogy könnyítenek a kis- és középvállalkozások életén, amit most valóra is váltanak. A kisvállalkozások által benyújtott számlákat az intézkedéseknek köszönhetően jóval gyorsabban kell majd kifizetni, ami különösen fontos, mivel a banki kamatok az egekbe szöktek, és a számláknak jelenleg csak a 40 százalékát fizetik ki időben. Az Európai Bizottság szerint minden negyedik csődeljárás a számlák határidőre történő kifizetésének az elmulasztásával függ össze. „Az EU szándéka logikus, hiszen a kifizetetlen számlák okozta másodlagos fizetésképtelenség minden hatodik vállalkozást érint, és a helyzet folyamatosan romlik” – nyilatkozta Július Činčala, a Kreston Slovakia adótanácsadó csoport partnere.

Az új európai szabályozás növeli a hitelezők védelmét. A brüsszeli javaslat szerint a tagállamoknak egyebek mellett végrehajtó szerveket kell létrehozniuk az új szabályok alkalmazásának az ellenőrzésére. Ezek feladata lesz a késve fizetők kivizsgálása és a szankciók kiszabása. „Az egyik új szabály az automatizált fizetésekre és a késve kifizetett számlák utáni késedelmi kamat felszámítására vonatkozik. Ezzel a szabályozással az EU szeretné növelni a versenyképességet és a fizetési fegyelmet a magas infláció időszakában, megvédve a kis- és középvállalkozásokat, amelyek az EU-ban a vállalatok 99 százalékát teszik ki” – tette hozzá Činčala.

30 napon belüli fizetés

A késedelmes fizetés tisztességtelen gyakorlatnak minősül, amely veszélyezteti a kis- és középvállalkozások pénzforgalmát és gyengíti a versenyképességet – állítja az Európai Bizottság. Az új szabályok hatályon kívül helyezik a késedelmes fizetésekről szóló 2011-es irányelvet, és egy új rendelettel váltják fel. A javaslat szigorúbb, legfeljebb 30 napos fizetési határidőket is bevezet, és megszünteti a jelenlegi irányelvben fellelhető kétértelműségeket, kiküszöbölve a jogi kiskapukat.

„A kisvállalkozások élete rendkívül nehéz volt az elmúlt években, különösen a világjárvány és az ukrajnai háború miatt. Ezért növelni kell a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásunkat. Meg akarjuk könnyíteni az életüket, hogy segítsük a túlélésüket és gyarapodásukat” – kommentálta az új szabályok elfogadását Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. „Most olyan szabályokkal rukkoltunk elő, amelyek biztosítják, hogy a kisvállalkozások időben megkapják a pénzüket, csökkentjük a papírmunkát és egyszerűsítjük az adózást” – tette hozzá Jourová.

„A szlovákiai kis- és középvállalkozások számára ez rendkívül jó hír. A számlák fizetési határidejét gyakran rendkívül előnytelen módon szabták meg a kisebb beszállítókkal és alvállalkozókkal szemben, ami különösen a multinacionális vállalatokra jellemző. Az egységes, legfeljebb 30 napos fizetési határidő bevezetése ezért pozitív fejlemény. Hasonlóképpen pozitív fejleménynek tartjuk a késedelmi kamat összegének az egyértelmű meghatározását és automatikus alkalmazását is, ami sok esetben egyszerűsíti a behajtási folyamatot” – állítja Martin Musil, a Szlovák Követeléskezelő Társaságok Szövetségének (ASINS) az elnöke.

A kis- és középvállalkozások támogatása az Európai Unió egyik legfontosabb szakpolitikai vállalása, ezektől a vállalkozásoktól függ ugyanis az EU hosszú távú jóléte. Európa mintegy 24 millió kis- és középvállalkozása a vállalkozások 99 százalékát teszi ki, és háromból két munkahelyet ez a szegmens teremt. Szlovákiában a múlt év végén nagyjából 670 ezer aktív kis- és középvállalkozást regisztráltak.

Értelmetlen ígéretek

A hétvégi parlamenti választás előtt a szlovákiai politikusok a kisvállalkozókat is ígérethegyekkel halmozták el. Az ígéretekben pedig az elmúlt években leginkább Igor Matovič (OĽaNO) jeleskedett, aki előbb kormányfőként, majd pénzügyminiszterként is több ilyen csomaggal rukkolt elő. Matovič internetes „közvélemény-kutatást” is végzett a vállalkozók életének a megkönnyítésével kapcsolatban. A pontok között szerepelt az a felvetés is, hogy a vállalkozók üdvözölnék-e a számlák időrendi sorrendben történő kifizetését. Matovič először még 2015-ben rukkolt elő ezzel az ötlettel, és állítólag az üzleti környezet megtisztítása volt a célja. Azt is szerette volna elérni, hogy bűncselekménynek minősüljön a számlák kifizetésének az alapos ok nélküli elmulasztása. Ezt a javaslatot azonban valójában soha nem terjesztette elő semmilyen jogszabályi formában, a szakértők pedig az ilyen szándékokat egyből lesöpörték az asztalról, indoklásként pedig több okot is felhoztak. Egy korábban kiállított számla ugyanis nem feltétlenül jelent korábbi esedékességet egy üzleti kapcsolatban, mivel az egyes számlák alapjául szolgáló szerződéses viszonyok rendkívül sokfélék. A Matovič által javasolt módszer így az állam szükségtelen bürokratikus beavatkozása lenne a vállalatok működésébe, és csak torzítaná a piacot. Más szóval, a javaslat a gyakorlatban értelmetlen lenne.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa