A magyarok többsége krónikus beteg

Megdöbbentő adatot közölt a magyar népesség egészségi állapotáról a GKI Gazdaságkutató Zrt. A szervezet jelentését ismertető Népszava szerint a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 59 százaléka diagnosztizált krónikus beteg. Vagyis nem egyszerűen annak érzi magát, hanem már szerepel az egészségügyi nyilvántartásban, jó esetben folyamatos orvosi felügyelet, kezelés alatt áll. Ez két szempontból is nagyon megdöbbentő: egyrészt számos olyan betegség van – például a magas vérnyomás, magas koleszterinszint –, amellyel akár évekig lehet tünetmentesen élni, vagyis a ténylegesen betegek száma még ennél is magasabb lehet. Másrészt ez országos adat, és a területi különbségeket tekintve, mivel a főváros gazdagabb kerületeiben, a fejlettebb megyei jogú városokban az arány kevesebb lehet 59 százaléknál, ez azt is jelenti, hogy az ország leszakadó részeiben akár a 15 év feletti lakosság 80–90 százaléka is beteg lehet.

Magas vérnyomás

A jelentés szerint a krónikus betegek harmadát magas vérnyomással, ötödét derék-, vagy hátfájással, és csaknem ugyanennyi embert ízületi kopással kezelnek. A további leggyakoribb betegségek a magas koleszterinszint, nyakfájdalom, szívritmuszavar és cukorbetegség. Ezek után nem meglepő, hogy még a visegrádi országokat tekintve is Magyarországon a legrosszabb az egészségügyi helyzet: itt halnak meg a legtöbben a keringési, az emésztőszervrendszerrel összefüggő, valamint daganatos betegségekben, és „hagyományosan” a magyarok követik el a legtöbb öngyilkosságot. Bár az elmúlt 17 évben 4 és fél évvel nőtt a magyarok születéskor várhat élettartama, ez még így is öt évvel rövidebb, mint az uniós átlag, és szintén a legrosszabb a V4-ek között.

„Minimum csomag”

A tragikus állapotok egyenes következményei annak, hogy a Népszava szerint 2006–2013 között reálértékben 13 százalékkal esett vissza az egészségügyre fordított állami kiadások aránya. Eközben a magánkiadások 7 százalékkal nőttek, ma már teljesen általános, hogy ha valaki nem akar hosszú várólistát, akkor befizet egy magánszolgáltatóhoz. Ma a kormány már nem is nagyon tagadja, hogy ezt látja a helyes iránynak hosszabb távon is: egy mindenki által elérhető „minimum csomag” járna csak a járulékbefizetésekért, minden másért, ami ezen fölül van, külön kellene fizetni. 2017-ben egy magyar átlagban 55 ezer forintot költött az egészségügyre, ezzel a teljes egészségügyi kiadások harmada ment magánzsebből. Ez a legmagasabb arány a visegrádiak között.

Gyenge ellátás

A magyar egészségügy európai szinten is a legalacsonyabb színvonalúak közé tartozik, sőt, a tendenciákat tekintve Magyarországot már Európa néhány legszegényebb állama, mint Macedónia vagy Albánia is megelőzi – ez már egy másik felmérésből, az Európai Egészségügyi Fogyasztói Indexből (EHCI) derül ki. Ezt még tavaly ismertették, a Napi.hu szerint az EHCI-indexet hat kritérium alapján állapítják meg: a betegjogok és információk helyzete; az ellátáshoz való hozzáférés, a kezelések eredményessége, minősége, az elérhető szolgáltatások köre, a megelőzés és a gyógyszerhasználat állapota és a rendszer „nagylelkűsége”. Ez alapján maximum 1000, minimum 333 pontot kaphat egy ország.

A legjobb (800 pontnál többet elérő) országok köre hagyományosan Norvégia, Luxemburg, Finnország, Hollandia, de érdekesség, hogy egészségügyi fejlesztési programjainak és az egyre magasabb ráfordításnak köszönhetően a legutóbbi felmérés szerint az élmezőnybe került Szlovákia (749 pont), Csehország és Szlovénia is. Magyarországnál viszont már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia produkált rosszabb eredményt.