Közélet

A magyar kultúra csak magyar iskolában sajátítható el

Pozsony | Április az iskolai beíratás hónapja. Az iskolaköteles gyermekeket ebben a hónapban be kell íratni az iskolába. Sok magyar család mérlegel, hogy valóban a magyar iskola-e a megfelelő választás.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2016. április 12. 11:25

Összeállításunkban olyan szülőket szólítottunk meg, akik szlovák iskolába jártak, saját tapasztalataik alapján azonban gyermekeiket már magyar tannyelvű iskolába íratták, íratják be. Olyan pedagógusokat is felkerestünk, akik magyar nemzetiségűként szlovák tannyelvű iskolában tanítanak. Mindannyian egységesen állítják, hogy a magyar környezetben nevelkedő gyermeknek a magyar iskola a legmegfelelőbb. 

A magyar történelem 

Általában saját tapasztalataik és élményeik hatására döntenek a magyar iskola mellett azok a szülők, akik magyar családból származnak, de szlovák iskolába jártak. „A magyar történelemtudás terén vannak a legnagyobb hiányosságaim azért, mert nemmagyar iskolát végeztem, és ez bizony bánt és hiányzik – mondja Őszi Erika komáromi vállalkozó. – Mivel a kilenc évvel idősebb nővérem magyar iskolába járt, és gyerekkoromban esténként általában ő olvasott nekem meséket, verseket, velem is megkedveltette amagyar irodalmat. Nagyon sok verset is megtanultam tőle, így ezen a téren nagyrészt pótoltam azt, ami a szlovák iskola miatt kimaradt. Magyar könyvek olvasása sem okoz gondot. Bár édesanyám szlovák, édesapám pedig magyar, gyerekkoromban otthon mindig magyarul beszéltünk. Élénken emlékszem arra, amikor anyukám elvitt beíratni az iskolába és a szlovák tanító néni kért, hogy rajzoljak egy »ujo«-t. Anyukámnak kellett lefordítania, mit is jelent a szó. Fél évbe telt, míg belerázódtam a szlovák nyelvbe.” Erika gyermekei magyar alapiskolába járnak. Az iskolaválasztáshoz azonban kellett férje határozott kiállása is a magyar iskola mellett. „Bennem volt egy kis félsz. Nem attól tartottam, hogy a magyar iskola bármiben is hátrányt jelent majd a gyerekeknek jövőbeni érvényesülésük során, hanem attól, hogy nem fogok tudni nekik kellőképpen segíteni a tanulásban. A magyar nyelvtan okoz is kisebb-nagyobb nehézségeket – árulta el az anyuka. – Egyébként egyáltalán nem bántam meg, hogy így döntöttünk, a gyerekek szélesebb látókörűek lesznek, és magyarságtudatukat, a hovatartozás érzését is erősíti bennük az iskola.” 

Annak idején Schnábelt Károlyt is szlovák alapiskolába íratták szülei. Magyarként nem érezte jól magát az idegen nyelvkörnyezetben. Lányait ő is magyar tannyelvű iskolába íratta be. „Emlékszem arra, hogy nekem milyen nehéz volt az első osztály – mondja Schnábelt Károly. – A szlovák iskolában nem találtam a helyem, a tananyagot nehezen értettem meg, az első és a második osztály volt a legrosszabb, beletelt néhány évbe, mire megszoktam a közeget, a nyelvet.” Saját tapasztalatai miatt döntött a magyar iskola mellett. „Nem féltem attól, hogy ha a gyerekeimet magyar iskolába íratom, nem fognak tudni szlovákul. Az iskolában megtanítják az alapokat, és ha a környezet úgy kívánja, meg fognak tanulni szlovákul. Magyar gyereket magyar intézménybe kell íratni, anyanyelvén kell elsajátítania a tudnivalókat” – mondta Schnábelt. 

A Czuczor Gergely Alapiskolát választotta néhány évvel ezelőtt a nagyobbik lánya számára Radvánszky Éva, aki a mostani beiratkozásra Zsófival, a kisebbik lányával érkezett, holott ő annak idején szlovák alapiskolába járt. „Tiszacsernyőn akkoriban nem volt magyaralapiskola, és a szüleim nem szerették volna, hogy naponta utazzak, aprócska gyerek voltam ehhez. Nem volt problémám a tanulással, csak azt fájlaltam, hogy a fogalmazásokat könnyebb lett volna magyarul megírnom, mint szlovákul. A szüleim azonban nagyon sokat foglalkoztak velem, volt magyar olvasókönyvem és magyar történelemkönyvem is, és szerettem olvasni. Nem látok problémát abban, hogy a lányaimmal most magyarul tanulok. Azt üzenném a szülőknek, hogy nem gond elemi szinten tanulni, felkészülni az órákra a kisiskolással. Bátran belevághatnak akkor is, ha ők szlovák alapiskolába jártak, és később, a többi tantárggyal sem lesz gondjuk” – állítja Radvánszky Éva. 

Családias légkör 

A nagyobb városokban a közvetlen kapcsolat is a magyar iskola mellett szólhat – ezt bizonyítja az is, hogy vegyes házasságból is sok gyereket íratnak a Szenczi Molnár Albert Alapiskolába. Straňák Andrea pragmatikus okok miatt döntött a magyar iskola mellett. „Szencen két szlovák és egy magyar tannyelvű iskola közül választhattunk. A szlovák iskolába 1000–1200 gyerek jár, míg a magyarba160–170. Úgy gondoltam, hogy egy kisebb iskolában jobban odafigyelnek a gyerekre, és több törődést kap. A tanárok ismerik a tanulókat és a szüleiket is, így a gyerekek is fegyelmezettebbek. A kisiskola nagyon családias hangulatú. Az iskolaválasztásnál két dolgot mérlegeltünk: hogy szlovák iskola legyen-e, csak azért, hogy tudjak tanulni a gyerekekkel, vagy inkább a magyart válasszuk, ahol tudom, hogy jó kezekben vannak. A magyar iskola győzött” – mondta Straňák Andrea. 

Barátok példája 

A bizonytalan szülőknek gyakran ismerőseik, barátaik példája, az általuk elért eredmények adják meg a döntő lökést. „A férjem szorgalmazta, hogy magyar iskolába írassuk a gyerekünket, én nem elleneztem. Hiszem, hogy nem lesz kevesebb attól, ha magyariskolába jár, ahol megismerheti a magyar történelmet. Ha nyelvi beállítottságú, megtanulja az idegen nyelvet is. Mivel én szlovák iskolába jártam, tudok segíteni neki a tanulásban” – mondja a neve elhallgatását kérő vágfarkasdi fiatal anyuka, akinek szeptemberben megy első osztályba a gyermeke. Hozzátette, a pozitív példa is a magyar iskola mellett szólt. „Van olyan ismerősünk, aki magyariskolába járt és sikeres ember lett belőle. A magyar iskola nem hátrány, hanem azt jelenti, hogy kitartunk a magyarságunk mellett” – zárta. 

Strédl Terézia pszichológus is arra figyelmezteti a még hezitáló szülőket, hogy akár tartós, negatív hatása is lehet a rossz iskolaválasztásnak. „Az iskola az újdonság erejével hat, gyakran sokkhatásként élik meg a gyerekek” – magyarázza a szakember. Ráadásul, ha az új napi rutin mellé még egy idegen nyelv is társul, az egyenesen bénító hatással lehet a kicsikre. „Szlovák beszédet hallani az ő esetükben nem jelenti a nyelv értését is” – mondja a szakember. Az ilyen stresszhelyzetekben különböző tünetek jelentkezhetnek a gyerekeknél. A szorongásos tünetek akár a középiskoláig elkísérhetik a gyermeket. 

Ki beszél szlovákul? 

A szlovák alapiskolába íratott magyar gyerekek beilleszkedéséről, tanulási gondjairól egy komáromi járásbeli szlovák tannyelvű alapiskola név nélkül nyilatkozó pedagógusa beszélt lapunknak. „Első osztályban, főleg az első hónapokban nagyobb odafigyelésre, egyéni hozzáállásra van szükség a pedagógus részéről azokhoz a gyerekekhez, akik magyar családból érkeznek szlovák tannyelvű iskolába. Mivel általában kisebb létszámú osztályokról van szó, erre meg is van a lehetőség. A legnagyobb probléma a gyerekek verbális megnyilvánulásával van, és ha valamit nem értenek a tananyagból, szégyenkeznek megszólalni, kérdezni. Sok múlik azon, hogy otthon a családban van-e olyan személy, legyen az akár nagyszülő, nagynéni, unokatestvér, akivel szlovákul beszélhet a gyerek. Ahol nincs, azt szoktuk ajánlani a szülőknek, hogy legalább a tévéből, rádióból szóljon szlovák szó, ami nagyon sokat segít a nyelvtanulásban. Azt is észre lehet venni, hogy az iskolaválasztást illetően mennyire volt egyetértés a szülők körében. Ha az egyik szülő szlovákba, a másik inkább magyarba adta volna, akkor ezt érzékeli otthon a gyerek, elbizonytalanodik és zárkózottá válik. Persze, mindez nagyon egyénfüggő, a jobb képességű és szorgalmas gyerek a nyelvet is gyorsabban elsajátítja, és később nincs semmiféle hátránya” – mondta lapunknak. A pedagógustól azt is megtudtuk, hogy a beiratkozásnál anyanyelvükön kommunikálnak a jövendő kiselsősökkel, így az iskolaérettség felmérése nem jelent számukra gondot. Mint mondta, általában az alsó középosztálybeli magyar szülők választják a szlovák iskolát, azzal az indokkal, hogy nem akarnak elköltözni innen, és nem akarják, hogy gyereküknek nyelvi nehézségei legyenek. A lapunknak nyilatkozó pedagógus elárulta azt is, hogy az elmúlt években iskolájukban egyszer fordult elő, hogy az első évfolyam után azt ajánlották a szülőknek, vigyék át magyar iskolába kisfiukat, mert ott jobban tudna haladni, és a szülők meg is fogadták a tanácsot.

Egy másik dunaszerdahelyi, szintén szlovák tannyelvű iskolában tanító pedagógus szerint a szlováknyelvoktatás módszerén kell változtatni. „A magyar iskolában gyakran a nagy mennyiségű tananyag miatt nincs lehetőség bővebben foglalkozni a szlovák konverzációval. A szülők ezért is íratják szlovák iskolába a magyar gyerekeket, akik emiatt kárt is szenvednek. A szlovák iskolában szlovákul és magyarul sem tanul meg rendesen, különösen, ha otthon csak konyhanyelven beszél a család” – mondta a pedagógus. Szerinte mellékvágányon van a szlovák nyelv oktatása a magyar iskolákban. „Az intézmények baráti kapcsolatot alakíthatnának ki más iskolákkal és a diákok cserekirándulásokon tökéletesíthetnék a nyelvtudásukat. A helyi iskolák között is szorgalmazni kellene a szorosabb együttműködést” – tette hozzá a tanító. 

A magyar kultúra 

„Intézményünkbe magyar anyanyelvű diák nem jár. A szlovák óvodában viszont már más a helyzet. Néhány magyar szülő abban a reményben íratja be szlovák óvodába a gyermekét, hogy megtanul szlovákul” – magyarázza Szabó Zsófia. Hozzátette, az iskolai beíratás előtt álló gyerekek közt is van magyar anyanyelvű. „Ők nehezebben illeszkednek be a közegbe, otthon csak magyarul beszélnek, ezért nincs összhangban az óvodában tanult nyelv az otthonival” – mondta a galántai pedagógus. Véleménye szerint is jobb a magyar iskola a magyar gyerekeknek. „Úgy gondolom, a magyar anyanyelvű gyerekeknek magyar óvodába és iskolába kellene járniuk, mert amagyar kultúrát csak így tudják magukba szívni” – véli Szabó Zsófia. (ie, vkm, szk, béva, száz)

Önnek ajánljuk

Néhány MKP-s az Összefogásért dolgozik

GALÉRIA: Csak büntetőkkel jutott tovább a DAC a kupában

Kellemetlen: Danko zászlórúdja valójában nem is magasabb, mint a magyarországi

Robbanás volt egy halálos vírusokat tároló orosz laboratóriumban

Elsőként úszta át négyszer egyfolytában a La Manche-csatornát egy amerikai nő

Az amazóniai erdőirtás jelentősen növeli a térség hőmérsékletét

Legfrissebb galériák
Olvasta már?