A legfejletlenebb az északkeleti határvidék

Budapest. A regionális eltérésekkel nem csak Szlovákiában küzdenek, jellemzőek szinte Európa valamennyi országára. A szlovákiai hoz hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol a fejlett főváros és az észak-dunántúli megyék mellett az ország többi részében jóval alacsonyabb a termelékenység, kisebbek a fizetések, alacsonyabb az egy főre jutó GDP. Az Európai Bizottság jelentése szerint a regionális különbségek déli szomszédunknál a legjelentősebbek. A lakosság legtehetősebb 20 százalékának 2,6-szor nagyobb a részesedése a hazai összjövedelemből (GDP-ből), mint a legszegényebb 20 százaléknak. A jelentés megállapítja, hogy hazánkban ezek a számok 1995-óta egyértelműen megnőttek (a ‘95-ös ráta még 2 volt, 2002-ben már 2,6).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint a legfejlettebb régiók sorrendje a következő: Közép-Magyarország – Budapestet is beleértve –, Nyugat-Dunántúl, vagyis az osztrák határ mellett fekvő régió, a harmadik Közép-Dunántúl, azaz Győr, Komárom és Székesfehérvár környéke. Ide áramlik a legtöbb külföldi tőke, itt a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, szinte nincs munkanélküliség. Sőt, egyes szakmákat tekintve munkaerőhiány tapasztalható, ezt használja ki sok szlovákiai munkavállaló. A szlovák szociális ügyi minisztérium adatai szerint 2005 első félévében mintegy 20 ezer szlovákiai dolgozott Magyarországon – többségük magyar nemzetiségű –, ők et a helyzetet használják ki. Az unió 2001-es jelentése szerint azonban Pozsony jobb helyzetben volt, mint a legjobb magyarországi régió, mely az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében az uniós átlagnak mintegy 80 százalékát érte el. Pozsonyban ez 120 százalék.

A legrosszabb helyzetben az észak-magyarországi régió van, mely Szlovákiával határos, Miskolc, Eger, Salgótarján környéke. „Gazdaságszerkezetében az ipar jelentősége átlag feletti. Az ipari termelés legnagyobb hányadát a vegyipar, valamint a gépipar adja, azonban ez utóbbi termelésének aránya alacsonyabb a többi régióhoz viszonyítva” – áll a KSH jelentésében. Kedvezőtlen a foglalkoztatási helyzet, kiugróan magas a munkanélküliségi ráta. Itt a legnagyobb a vándorlási veszteség, az elvándorlók aránya a 20-29 évesek körében kimagasló. A lakosság képzettsége alacsony, a szakképesítéssel nem rendelkezők hányada nagyobb az átlagosnál. Ezt követi az észak-alföldi régió, mely részben Szlovákia délkeleti sarkával és Ukrajnával határos. Itt a mezőgazdaság szerepe jelentősebb, a lakosság iskolázottsági szintje azonban hasonló az előző régióhoz. (lpj)