A Köztársasági Elnöki Hivatal szerint félreértették Gašparovičot

 

Hivatalos látogatása során diplomáciai botrányt okozott Bosznia-Hercegovinában Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Az államfő kijelentette, a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a szintén az ország részét képező  Szerb Köztársaság viszonya olyan, mint Szlovákiáé és Csehországé. Miközben a balkáni országban nagyon hangsúlyos az a narratíva, hogy ők egy országot alkotnak. Az 1995. novemberi daytoni békeszerződés - amely a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság nevét Bosznia-Hercegovinára (Bosna i Hercegovina) változtatta - kimondta a boszniai állam függetlenségét és integritását, de az ország 49%-án elismerte a Szerb Köztársaság fennhatóságát, amely az ország területének 51%-át kitevő Föderáció mellett Bosznia és Hercegovina másik szövetségi egységévé vált. A Daytoni egyezmény alapján a nemzetközi közösség hozta létre az ország alkotmányát, amely szabályozza a bonyolult nemzetiségi kvóták szerint, számtalan kormánnyal és parlamenttel rendelkező, bürokratikus föderális állam működését.  Az állam három elnökét négy évre választják, az egyes nemzetiségek egyet-egyet, akik minden 8 hónapban cserélik az elnöki széket. Az elnök feladata továbbá a kormány, a külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter kijelölése a parlament alsóházából.A bosnyák parlament kétkamarás, a felsőház 15, az alsóház 42 képviselőből áll, mindenhol szigorúan szem előtt tartva a nemzetiségek egyharmadnyi arányát. A Szerb Köztársaság különválása ellentétes lenne az ország alkotmányával, és a Daytoni Egyezménnyel. Az ország három elnöke közül az egyik, Bakir Izetbegovics behívatta Miroslav Mojžita szlovák nagykövetet, akinek meg kellett magyarázni az elnök szavait. A szlovák államfő kijelentése ellen boszniai értelmiségiek is felemelték a szavukat. A Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett nyilatkozat szerint a hazai és a boszniai sajtó kiragadta a kontextusából, és félreértelmezte az elnök által elmondottakat. „Ivan Gašparovič Banja Lukában a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársasággal kapcsolatban kiemelte a pozitív párbeszéd, és a kompromisszumok keresése során folytatott állandó kommunikáció mint problémamegoldó módszer jelentőségét. Ezt állította párhuzamba Szlovákia és Csehország jó kapcsolatával” – fogalmazott Marek Trubač elnöki szóvivő.  (SITA, TASR, wikipedia.org)