A korrupció és az alacsony fizetések miatt nem térnek haza a külföldön tanuló diákok

Az oktatásügyi minisztérium adatai szerint Szlovákiában az utóbbi években jelentősen csökkent az állami egyetemek végzőseinek száma. Míg 2010-ben több mint 40 ezer diák fejezte be tanulmányát valamelyik hazai egyetemen, addig idén a számuk már el sem érte a 30 ezret. Az Értelmet Ad kezdeményezés arra is rámutatott, hogy míg a szlovákiai egyetemeken folyamatosan csökken a végzősök száma, addig egyre inkább nő az országból elvándorló, külföldön tanuló diákok száma. Az UNESCO adatai szerint 2008-ban a külföldön tanuló szlovákiai diákok száma még 26 ezer volt, ehhez képest 2017-ben már 32 ezerre nőtt. Érdekesség, hogy a legtöbb szlovákiai diák Csehországba megy tanulni: 2018-ban több mint 22 ezer szlovákiai diák kezdte meg tanulmányait a cseheknél, ez az összes külföldön tanuló diák több mint kétharmada. A szlovákiai diákok azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt az egyetemekre, mint a csehek.

Az Európai Unió más országaival összevetve kiderült, hogy a külföldön tanuló szlovákiai diákok aránya rendkívül magas: nálunk az egyetemisták 17 százaléka megy külföldre, az európai átlag ehhez képest alig 3 százalék. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában csaknem hatszor annyi diák dönt a távozás mellett, mint a fejlettebb nyugati országokban. 

„Nem baj, ha kint tanulnak”

A felmérés készítői szerint alapvetően nem azzal van a gond, hogy a szlovákiai diákok külföldre mennek tanulni.

„A diákok elvándorlását akár hasznos dologként is értékelhetjük, hiszen egyrészt a külföldi egyetemeken másfajta tudásra tehetnek szert, mint Szlovákiában, másrészt pedig értékes élettapasztalatokat is szerezhetnek, mint például a nagyobb önállóság és az eltérő környezetben való jobb alkalmazkodás képessége”

– írja Stanislav Lukáč, a kezdeményezés elemzője. Elmondása szerint a valódi probléma az, hogy a tanulmányok befejezése után a diákok csaknem fele nem is akar hazajönni.

Sokan nem térnek vissza

A felmérésben több mint 1400 külföldön tanuló egyetemistát kérdeztek meg a jövőbeli terveikről. A válaszadók 40,5 százaléka azt válaszolta, hogy az egyetem elvégzése után nem tervez hazajönni, 41,5 százalék viszont úgy véli, hogy a távolabbi jövőben talán még visszatér az országba. A megkérdezettek több mint 18 százaléka egyelőre nem tudott biztos választ adni.

Gyenge hazai egyetemek

Az elemzők a diákok elvándorlásának okait is vizsgálták. A messze leggyakoribb indoknak az számít, hogy a külföldi egyetemek renoméja jobb, mint a hazai egyetemeké, ezt a lehetőséget a megkérdezettek 85 százaléka választotta. Szintén gyakori indoknak számít, hogy az egyetemisták értékes külföldi tapasztalatokat akarnak szerezni (ezt 55 százalékuk választotta), valamint az is elterjedt nézet, hogy a külföldi diplomával könnyebben találnak munkát (a megkérdezettek 51,1 százaléka véli így). Minden második válaszadó bejelölte azt a lehetőséget is, hogy valamilyen rokonuk vagy ismerősük ajánlotta a külföldi egyetemet.

A külföldi tananyag aktuálisabb

A felmérés készítői arra is megpróbálták választ találni, hogy a diákok milyen szempontok alapján tartják jobbnak a külföldi egyetemeket. A válaszadók szerint a külföldi egyetemeken a diákok jobban megtanulnak összefüggésekben gondolkozni, valamint a kritikai gondolkodásuk is jobban fejlődik. Szintén a külföldi egyetemek mellett szóló érv, hogy a diákok saját elmondásuk szerint sokkal aktuálisabb dolgokról tanulnak, mint otthon. Nemcsak az oktatás módszereit tartják jobbnak, hanem a technikai felszereltséget és a tanárok hozzáállását is.

Alacsony bér és korrupció

A felmérésből kiderült, hogy a diákok az egyetem elvégzése után főleg azért nem akarnak hazajönni, mert úgy gondolják, hogy Szlovákiában hatalmas a korrupció mértéke. A válaszadók 73,9 százaléka jelölte meg ezt az opciót. Csaknem ugyanennyien kifogásolták a gyenge hazai fizetéseket. A megkérdezettek több mint fele elégedetlen a közszolgáltatások (például az egészségügy) minőségével, valamint úgy gondolják, hogy nálunk nincs elég munkalehetőség. Szintén gyakori indoknak számít a gyenge életszínvonal és a tudomány alacsony színvonala.

A család visszahúz

Azok a diákok, akik az egyetem elvégzése után mégis visszajönnek, legfőképpen a családjuk miatt teszik. A hazatérő diákok 85 százaléka ezt jelölte meg fő indoknak. A második leggyakoribb indok az, hogy részt szeretnének venni azokban a folyamatokban, melyek pozitív értelemben változtathatnak az ország helyzetén (60,6 százalék). A diákok negyede azért térne haza, hogy a saját anyanyelvén végezhesse a munkáját.

Hiányszakmákat érint

Az elemzés készítői rámutattak, hogy sok diák olyan egyetemi szakra jelentkezik külföldön, melyek Szlovákiában hiányszakmának számítanak. Ilyenek például az orvosi egyetemek vagy az informatikai szakok.

„Azzal, hogy a diákok jelentős része nem tervez hazatérni, Szlovákia jelentős részét elveszíti a magasan képzett munkaerejének. Az országnak így fontos szakértőket kell nélkülöznie, akik nagyban hozzájárulhatnának az ország gazdasági, kulturális vagy tudományos fejlődéséhez”

– olvasható az elemzésben.