A szakértők 83 százaléka támogatja az egészségügyi minisztérium kórházreformját – derült ki a legújabb felmérésből. Marek Krajčí (OĽaNO), a parlament egészségügyi bizottságának tagja szerint a reform javíthat a fekvőbeteg-ellátáson, azonban kórházbezárásokhoz és a várakozási idő jelentős meghosszabbodásához is vezethet.
Az egészségügyi tárca és az Egészségbiztosítók Szövetsége (AZP) több mint 110 szakértőt kérdezett meg a közelgő változásokról, köztük orvosokat, nővéreket, kórházigazgatkat és egyéb egészségügyi szakembereket. A válaszadók csaknem 83 százaléka egyetért azzal, hogy szükség van a fekvőbeteg-ellátás megreformálására, mind a gyógyítás, mind a kórházak finanszírozása szempontjából. Csupán a megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy a kórházreform szükségtelen, de ha minden a tervek szerint halad, akkor akár javulást is eredményezhet. További 3 százalék úgy gondolja, hogy a reformot kifejezetten rosszul dolgozták ki, és nem hoz hasznot sem a betegeknek, sem a kórházaknak. A résztvevők 5,5 százaléka egyelőre nem tudott állást foglalni a reformmal kapcsolatban, és ugyanennyien a „más” lehetőséget karikázták be, ők kifejtették személyes véleményüket.
Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter örömmel fogadta a felmérés eredményeit. „Egy igencsak hosszú távú tervről van szó. A fő szempont, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak, és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit is javítani szeretnénk. Természetesen a szakma véleményére is kíváncsiak voltunk, ezért megkérdeztünk minden érintett félt” – magyarázta Kalavská.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a reform elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Több mint 71 százalékuk úgy véli, a páciensek szempontjából a legfontosabb változás a kórházi ágyak jobb kihasználtsága lehet. A válaszadók több mint fele szintén fontos változásnak jelölte meg a hosszú távú betegellátás fejlesztését. Kalavská tervei szerint 2030-ra több mint 3 ezer új ágyat helyeznének el a kórházakban, kifejezetten a műtét után lábadozó betegek számára.
A szakértők többsége azonban kétli, hogy a reform anyagi szempontból is javíthat a kórházak helyzetén. Kevesebb mint harmaduk gondolja, hogy a változásoknak köszönhetően a kórházak több pénzt kaphatnak fejlesztésre. Erre figyelmeztet a kórházszövetség (ANS) elnöke, Marián Petko is, aki szerint reform megvalósításához a tervezettnél jóval több pénz kell.
További fontos változás, hogy előírnák a kórházi osztályok számára, hogy évente hány beavatkozást kell elvégezniük. Ha ezt nem teljesítik, az egészségbiztosító nem lesz köteles szerződést kötni velük, ami hosszabb távon az egész kórház bezárásához vezethet.
A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint 115 állami kórház van az országban, a reform a törvényi minimumot 42 kórházban határozza meg, vagyis akár több tucat kórház megszűnhet az elkövetkezendő 10 évben. Marek Krajčí (OĽaNO), a parlament egészségügyi bizottságának tagja úgy véli, emiatt hoszszabb lehet a várólista. „Az új osztályozás értelmében a bonyolultabb beavatkozásokat már az úgynevezett regionális kórházakban végzik, ezekből összesen 10 lesz. Az osztályozás nem tiltja a kisebb, lokális kórházaknak, hogy ott is végezzenek ilyen beavatkozásokat, de a kritériumokat valószínűleg nem tudják majd teljesíteni. A kisebb kórházak sorra megszűnhetnek, ez pedig egyre nagyobb megterhelést jelent a regionális kórházaknak, így elképzelhető, hogy még hosszabb lesz a várólista” – magyarázta az OĽaNO képviselője.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.