A költségvetés megvágása végeredményben az egész egészségügyre kihathat

Ahogy arról lapunk is beszámolt, jövőre 232 millió euróval kevesebb jut az állami biztosítottak egészségügyi ellátásának kifizetésére. Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter a friss adó-előrejelzésekkel indokolta a döntést, amely hatalmas felháborodást váltott ki az egészségügyi szakszervezetek körében. Az orvosok, a kórházak, a biztosítók és a betegek képviselői egy kerekasztal-beszélgetésen hívták fel a figyelmet arra, hogy a kevesebb pénz milyen súlyos rendszerszintű hibákat idézhet elő a betegellátásban.

Állami biztosítottak

Az állami biztosítottak kategóriájába tartoznak a gyermekek, a diákok, a szülési szabadságon lévők, az idősek, valamint a hajléktalanok is. Ezen csoportok ellátására az állam átlagban havi 39 eurót fizet, ami a szakértők szerint így is nagyon kevés, a megvágott költségvetés miatt pedig a közeljövőben sem várható jelentősebb növekedés. Michal Štofko, az Egészségbiztosítók Szövetségének (AZP) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a cseh egészségügyi rendszerhez képest jócskán elmaradunk, hiszen ott csaknem dupla ekkora összeget fizetnek az állami biztosítottak után, ami értelemszerűen minőségibb betegellátást is jelent. 

Michal Pišoja, az AGEL SK kórházhálózat igazgatótanácsának elnöke megjegyezte, a cseheknél a 2010-es évek közepén még hasonló összegeket fizettek az állami biztosítottak után, mint nálunk, viszont az utóbbi 8-10 évben jelentősen megnövelték a forrásokat, ehhez képest Szlovákiában mindössze pár eurós nagyságrendű emelésről beszélhetünk. Hozzátette, hiába növelik évről évre az egészségügyi költségvetést, a szlovák kórházak ebből szinte semmit sem érzékelnek.

Gondban a kórházak

Pišoja állítja, a kórházaknak lassacskán azzal is meggyűlik a baja, hogy az egészségügyi dolgozók bérét kifizessék. Az orvosok fizetése ugyanis a két évvel korábbi szlovákiai átlagbér emelkedésével együtt növekszik, ez az úgynevezett valorizációs mechanizmus.

Anton Szalay, a Szlovák Egészségügyi és Szociális Szolgáltatók Szakszervezetének (SOZ ZaSS) elnöke úgy véli, magával a mechanizmussal nincs probléma, sokkal inkább azzal, hogy a kórházaknak nincs miből kifizetnie a béremelkedést. A költségvetési javaslatba szerinte nem számolják bele az inflációval járó költségemelkedést sem, mint például az elektromos áram vagy a betegek étkeztetésének drágulása. Ennek eredményeként alakul ki az a helyzet, hogy a kórházak képtelenek a modern technikai eszközök beszerzésére és a vonzó munkakörülmények megteremtésére.

Elvándorló orvosok

Igor Pramuk, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) alelnöke úgy gondolja, a hazai egészségügy nemhogy a nyugati országokkal nem tudja felvenni a versenyt, még Közép-Európában sem számít konkurenciaképesnek. Nem meglepő tehát, hogy a fiatal orvosok a gyengén felszerelt szlovák kórházak helyett inkább Csehországba vagy Ausztriába mennek dolgozni.

Marián Petko, az ANS elnöke szerint azonban már nemcsak a nyugati szomszédaink számítanak vonzó célállomásnak az egészségügyi dolgozók számára, hanem Magyarország és Lengyelország is.

„A szomszédaink közül már csak Ukrajnával tudjuk felvenni a versenyt”

– vélekedett Petko.

Anton Szalay megjegyezte, ez a probléma nemcsak az orvosokat érinti, hanem a nővéreket is. Mint mondta, diplomás nővérek mennek Ausztriába dolgozni azért, hogy idősekről gondoskodjanak, mert ez anyagilag kifizetődőbb, mint a szlovák egészségügyben maradni.

Spontán optimalizáció

A fiatal munkaerő elvándorlása ahhoz vezet, hogy a szlovák egészségügyi intézményekben egyre magasabb a dolgozók átlagéletkora. Ezek az orvosok éveken belül nyugdíjba mennek, és a kórházak képtelenek találni helyettük új dolgozókat. Igor Pramuk szerint vannak olyan kórházi osztályok Szlovákiában, amelyek már csak azért működnek, mert az ott dolgozó egy-két idős orvos nem ment nyugdíjba. Ha viszont ez megtörténik, akkor magát az osztályt is bezárhatják, hiszen szinte lehetetlen utánpótlást találni.

„Ezt nevezhetjük akár spontán optimalizációnak is. A folyamat mindenképpen a kórházi osztályok, vagy akár teljes kórházak bezáráshoz is vezethet, függetlenül attól, mit ígér Boris Kollár”

– mondta Pramuk, ezzel utalva a parlament elnökének kijelentésére, mely szerint nem fogja hagyni, hogy az egészségügyi minisztérium készülő kórházreformja miatt bezárjanak néhány regionális intézményt.

Mi lenne a megoldás?

Anton Szalay szerint akkor lehetne elérni jelentős változást az egészségügyben, ha egyrészt megemelnék az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeget, másrészt pedig bevezetnének egy olyan mechanizmust, amely az infláció miatti megemelkedett költségekre is reagál. Marián Petko hozzátette, számításaik szerint legalább 1 milliárd eurós emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a betegellátás minősége valóban javuljon. Michal Pišoja úgy gondolja, ha meg akarjuk közelíteni a cseh egészségügyi ellátás színvonalát, akkor százalékarányosan is annyit kellene rászánni Szlovákia GDP-jéből, amennyit a szomszédaink is elkülönítenek.