A koalíciós válság eddigi 5 tanulsága

A kormánykoalíciónak jelenleg csak 72 képviselője van, leegyszerűsítve a probléma lényegét Rudolf Huliak négy-, valamint Samuel Migaľ háromfős csoportjával kellene megegyezni az együtműködés jövőjéről. Robert Fico a koalíciós partnereihez intézett ultimátuma ugyan hétfőn lejárt, de elvben semmi nem akadályozza meg a kormányt, hogy akár március közepéig tartsanak az egyeztetések – bár Tibor Gašpar (Smer) mai tájékoztatása szerint csak órák, legfeljebb két nap kérdése az összes vitás probléma rendezése. Az egyeztetéseknek így is rengeteg tanulsága van:

1. Danko össze-vissza csapkod

Bár a válság követhetetlen, az SNS vezetője gyakorlatilag naponta változtatja a nézeteit. Rudolf Huliak és Danko konfliktusa a kormányválság egyik kiváltó oka, a két politikus azonban a gyakorlatban nem is kommunikál egymással, ezért történhet meg, hogy az SNS tárcái Robert Fico jóakaratától függnek.

Danko a múlt héten egy dühös, személyeskedő levélben reagált Fico ultimátumára, hogy aztán az SNS hétfőn egy száznyolcvan fokos fordulattal a koalíció jövője érdekében felajánlja az összes minisztériumát. Újabb fordulat kedden: Danko megint keményebb hangot ütött meg, mikor kijelentette, hogy a koalíciós szerződés miatt senki nem változtathat a feje fölött átnyúlva a pártot illető minisztériumok vezetésén, valamint elkezdte az SNS-be léptetni a vele együttműködni hajlandó képviselőket.

Azon túl, hogy Danko egy kiszámíthatatlan hangulatember, egyetlen logikus magyarázatot lehetne találni a történtekre. A politikus el akarja kerülni, hogy kizárólag Huliakkal egyezzen meg a koalíció a nemzeti párt minisztériumainak kárára, miközben a Hlas ne egyezkedjen a sajátjaival és így ne is kelljen feláldoznia egy tárcát sem.

2. Šutaj Eštok olyan, mint egy rossz diák

Míg Danko a tárgyalási folyamatban úgy viselkedik, mint egy érzelmektől fűtött, impulzív személy, a Hlas vezetője az a diák, aki nem készült az órára, de a feleléskor megpróbálja ezt hazugságokkal és félinformációkkal leplezni.

Šutaj Eštok a konfrontációt kerülve többször is kijelentette, hogy a Hlas nem lesz akadálya a megegyezésnek és hajlandó tárgyalni a pártot megillető tárcák feladásáról. Eközben viszont teljesen ellentmondásos és valószínűleg az igazságnak nem megfelelő információkat szivárogtatott ki arról, hogy miben is egyezett meg azokkal a képviselőkkel, akikkel neki kéne dűlőre jutni a kormány támogatásáról.

A koalíciós válság jellemző epizódja volt, mikor Šutaj Eštok egy sajtótájékoztatón elmondta, mindenben megegyeztek és Ján Ferenčák személyi követelésein múlik a tárcák sorsának alakulása – majd Ferenčák cáfolta, hogy egyáltalán leültek volna tárgyalni és megkérdőjelezte a párttagságának értelmét.

Šutaj Eštok eleve fokozta a koalíció problémáit, mikor a lázongó képviselői felét megelőző jelleggel kizárta a pártból. Ezen a ponton egyszerűen nem lehet elhinni, amit a Hlas elnöke mond bármi kapcsán, ami a kormány átalakítását érinti.

3. Fico nem mindenható

Robert Fico múlt heti ultimátumát sokan úgy értelmezték, hogy amennyiben a kormányfő partnerei nem tudják megoldani a koalíciós problémákat, a miniszterelnök rövid úton, kemény kézzel rendet vág a pártok és képviselők között. Azóta is várunk erre – a hétfői két koalíciós tanácskozást követően, mikor a Hlas és az SNS valószínűleg kijelentette, önerőből nem képes rendezni a problémát, nem tudjuk, hogy rendeződik a válság.

A késlekedés valószínűleg nem csak Ficón múlik, a miniszterelnök ugyanis a hírek szerint minden szereplővel egyeztet. A Smer vezetőjének egyszerűen meg van kötve a keze: nem tudja egyszerre és közmegelégedésre elrendezni az SNS-en belüli feszültségeket, valamint Migaľék követeléseit. A kormányfő inkább hallgat és külpolitikai kérdésekről nyilatkozik a belpolitikai válság helyett. 

4. Huliak olvasható, Migaľ nem

Amennyire zavarosnak tűnik a koalíciós válság megoldása, annyira olvasható, pontosan mit is követel a Rudolf Huliak-vezette, az SNS-ből kivált Nemzeti Koalíció: egy minisztériumot. Huliakék kapcsán mindössze két kérdés adódott az egész válságban. Az első, hogy vajon sikerül-e megkapni a politikusnak a szívügyét, a környezetvédelmi tárcát – nem sikerült, helyette az idegenforgalmi és sportminisztérium kerülhet hozzá. A másik, hogy Andrej Danko SNS-elnök mennyi önuralommal figyeli, ahogy a személyes ellenfelét a nemzeti párthoz tartozó pozíciókkal kárpótolja Fico.

Ezzel szemben hetekkel a válság kirobbanását követően még mindig nem tudjuk, pontosan mit is követel Samuel Migaľ csoportja, a Hlas-ból kizárt, vagy távozófélben levő képviselők ugyanis minden kiszivárgó információt következetesen cáfoltak. 

Migaľ eleve tagadta, hogy pozíciókért cserébe lettek volna hajlandóak a pártban maradni, a késmárki polgármesterként ténykedő Ján Ferenčákot pedig látszólag nem érdekli a helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztség. Ami biztos, hogy a csoport tagjai folyamatosan egyeztetnek egymással.

5. Senki nem fog örülni

Ha kizárólag pozícióosztásról lenne szó, a kormányválság már rég megoldódott volna és a koalíció az ellenzékkel, Nyugat-Európa válságával, a civil törvénnyel, vagy a vélt ukrán ügynökökkel foglalkozna. De az egyeztetések tovább folynak: 

a kérdés nemcsak az, ki milyen pozíciót szerez, hanem hogy milyen módon folytatja a kormány. 

Ha Migaľék kívül maradnak az együttműködésen, az SNS és a Smer kultúrharcos javaslatait szinte biztosan elbuktatja a parlament. Ha Danko nem képes megbékélni Huliak pozíciószerzésével, öncélúan kezdheti zsarolni a törvényjavaslataival a többi pártot. Az is elképzelhető, hogy minden konfliktus hónapokon belül újra kibukik. A kormánykoalíció láthatóan képtelen kezelni a belső problémáit, még akkor is, ha napokon belül megegyezik a minisztériumok újraosztásáról.