A kitelepítések is szóba kerülnek

Budapest/Prága. Elképzelhető, hogy nem lesz felhőtlen a hangulat a visegrádi országok államfőinek mai, budapesti találkozóján. Bár a megbeszélés fő téma a négy ország csatlakozás utáni együttműködése az Európai Unióban, terítékre kerül a német és a lengyel kormányfő nemrég született közös nyilatkozata, akik a 20. században történt kitelepítések, lakosságcserék és deportálások megvizsgálására és átértékelésére szólították fel Európát.

A német–lengyel nyilatkozat után egyébként Gerhard Schröder német kancellár telefonált Vladimír Špidla cseh kormányfőnek, hogy eloszlassa a II. világháború utáni kitelepítésekkel kapcsolatos német–lengyel kezdeményezés kiváltotta prágai aggodalmakat. Cseh diplomaták arról számoltak be, hogy Schröder pénteken váratlanul felhívta cseh kollégáját, aki éppen Kjell Magne Bondevik norvég kormányfőt készült fogadni Prágában. A névtelenséget kérő diplomaták elárulták: a norvég miniszterelnök türelmesen várakozott, amíg a két tegező viszonyban lévő kormányfő lefolytatta a telefonbeszélgetést.

A német és a lengyel kormányfő gdanski nyilatkozatukban összeurópai vitát szorgalmaztak a II. világháború utáni kitelepítésekről. Václav Klaus cseh államfő már korábban kijelentette: ez olyan kérdés, amelyet a kétoldalú kapcsolatokban kell rendezni. A dpa hírügynökség politikai megfigyelőkre hivatkozva azt írja, hogy a német–lengyel kezdeményezés sokkal inkább veszélyezteti a visegrádi országok közötti viszonyt, mint a német–cseh kapcsolatokat. A hírügynökség szerint prágai diplomaták azt sem tartják kizártnak, hogy a kérdés nyílt töréshez vezet a visegrádi országok államfőinek mai találkozóján.

Mádl Ferenc, Rudolf Schuster, Václav Klaus és Alexander Kwasniewski a készülő EU-alkotmánnyal is foglalkozik, melyben magyar felvetésre a kisebbségeket is meg kellene említeni. Az unióbeli együttműködés kérdésében Václav Klaus a legpeszszimistább, Rudolf Schuster szerint a négy országnak 2004. májusa után is meg kell őriznie szoros kapcsolatait. A szlovák elnök szerint más, kisebb tagállamokkal összefogva érvényesíteni lehet a közös érdekeket. Hangsúlyozta, nem valami ellen, hanem valamiért lépnének fel az ilyen ad hoc koalíciók.

Az államfők a Sándor-palotában találkoznak, majd a Nemzeti Galériában tárgyalnak, ebédre a gödöllői Grassalkovich-palotába várják őket.