A kisebbségi sajtó jövője a digitális világban

A szervezet idei közgyűlésének a festői Donostia adott otthont, a házigazda a Berria napilap szerkesztősége volt, mely az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját – az első szám 2003 júniusában jelent meg. A baszk nyelvet több mint 800 ezer ember beszéli, a nyelv és kultúra megőrzéséért folytatott harc azonban évről évre nehezebb. „A baszk nyelv rejtélye nem az eredete, hanem a túlélése” – tartja a mondás.

A nyelv generációról generációra átadva marad fent, a globalizáció és a technológiai fejlődés azonban a nyelvhasználatra és a kultúrára egyaránt hatással van. A kisebbségi sajtó képviselői egyetértettek abban, hogy a „digitális földrengés idején” lépést kell tartani a fejlődéssel, és a minőségi tartalom gyártása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra is, miként tálaljuk a híreket. „Nem feledkezünk meg a papírról” – szögezték le a Berria képviselői arra utalva, a fiatalabb generációk fogyasztói szokásai eltérnek a hagyományos nyomtatott sajtó kínálatától, ezért elengedhetetlen az online fejlesztés. „Meg kell magyaráznunk a fiatal generációnak, miért beszéljenek baszkul egy globalizált világban” – emelte ki a baszk nyelv normalizálását szorgalmazó Kontseilua szervezet tagja.

Beatriz Zabalondo Loidi, a Berria elnöke nyitóbeszédében megjegyezte, mindnyájan látjuk a többségi sajtó növekedését és fejlődését, a kisebbségi médiumok azonban nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, ezért a közösségnek kell összefognia. „Európa elveszítené jellegét, ha feladnánk nyelvi és kulturális sokszínűségünket” – jelentette ki, majd emlékeztetett, a nyelvek és kultúrák ugyan lehetnek kicsik, de soha nem túl kicsik. A kisebbségi napilapok képviselői megjegyezték, tovább csökken az eladott példányszám, az interneten elérhető tartalom iránt azonban egyre nagyobb az érdeklődés. Ez elsősorban a hirdetésekből származó bevételek visszaesése miatt jelent kihívást és a szerkesztőségeknek arra kell rájönniük, miként lehet a színvonalas tartalmat jövedelmezőbbé tenni. „A jobb és gyorsabb újságírás érdekében meg kell tennünk a lépést a digitalizáció irányába” – tették hozzá a Berria menedzserei, majd megjegyezték, ehhez a sajtó munkájának átfogó reformjára van szükség.

A MIDAS-közgyűlés részeként minden évben két jeles díjat is kiosztanak. Az első nap programját az ünnepélyes díjátadó zárta, a MIDAS-díjat Slezákné Kovács Edit, a szervezet elnöke és lapunk igazgatója adta át Czímer Gábornak, az Új Szó belpolitikai rovat munkatársának. Kollégánk, aki fáradhatatlanul világít rá a magyar kisebbséget érintő igazságtalanságokra Szlovákiában a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott földterületek ügyének felderítéséért vehette át a kitüntetést.

A Habsburg Ottóról elnevezett újságírói díjat, amelyet olyan többségi lapoknál dolgozó szerzőknek ítélnek oda, akik a többségi lakosság figyelmét a kisebbségek problémáira is felhívják, idén kivételesen egy személynek és egy szervezetnek ítélték oda. Elismerésként kapták az egykori Egunkaria újságírói, 20 évvel a lap megszűnése után. Az E-gunkariát, az akkori egyetlen baszk nyelvű napilapot 2003-ban a spanyol hatóságok bezárták, a vádak szerint ugyanis kapcsolatban állt az ETA terrorszervezettel. Tíz munkatársat letartóztattak, az újság vagyonát pedig befagyasztották. A vádlottakat 2010-ben minden vád alól felmentették. A szerkesztőség bezárást széles körben bírálták, a 2010-es jogerős ítélet pedig a sajtószabadságba való beavatkozásnak minősítette. 2012-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága bűnösnek találta Spanyolországot abban, hogy nem vizsgálta ki megfelelően a fogvatartottak kínzással kapcsolatos sérelmeit. A Berria napilap az E-gunkaria megszüntetése után indult, és azóta is az egyetlen baszk nyelvű napilap. Martxelo Otamendi, a napilap alapítója és leköszönő vezetője elmondta, az Egunkaria bezárása után félve vágtak bele az új projektbe, a spanyol hatóságok ugyanis újra beavatkozhattak volna. „Féltünk, mert bármire számíthattunk tőlük. Nem voltunk biztosak benne, hogy folytathatjuk a munkát, bármelyik pillanatban betilthatták volna a Berriát” – folytatta azzal, a pénzt nem volt annyira nehéz összegyűjteni, az embereket felzaklatta a lap bezárása és készen álltak támogatni az újrakezdést. „Nem felejtettük el, hogyan kell újságot készíteni” – mondta arra utalva, hogy bár letartóztatták őket, az emberek bizalmát nem veszítették el, épp ellenkezőleg. Úgy véli, a kisebbségi újságírás kulcsa az, hogy kemény munkával kell megbirkózni a kihívásokkal. „Nincs más megoldás, bízni kell a szerkesztőségben és közel kell maradni az olvasókhoz” – zárta Otamendi, a Berria megalakulásának 20. évfordulóján.

A másik díjazott Andrzej Poczobut, aki kisebbségi lengyel és fehérorosz újságoknál is dolgozott. Főszerkesztője volt a Lukasenka-rezsim által 2005 óta üldözött fehéroroszországi lengyelek szövetségének lapjának. A rezsim emberi jogi jogsértéseinek és antidemokratikus politikájának bírálata miatt politikai üldözötté vált, és 2021-ben „belföldi terrorizmus” és „államellenes tevékenység” hamis vádjával letartóztatták. 2023. februárjában 8 évre ítélték szigorúan őrzött büntetés-végrehajtási intézetben. A kitüntetést Habsburg Walburga adta át, Poczobut fogva tartása miatt nem vehetett részt az eseményen.

A MIDAS-díj és a Habsburg-díj egyaránt a kisebbségvédelem és a kulturális különbözőség terén végzett kimagasló újságírói teljesítmény elismerésére szolgál. A bolzanói székhelyű MIDAS fő célkitűzése, hogy egyesült erővel képviselje az európai kisebbségi nyelvű napilapok érdekeit. A szervezet egyfajta fórumot is képez a kölcsönös tapasztalatcseréhez.