A kis óvodákat fenyegeti a minisztériumok finanszírozási terve

Bár a kormány hivatalosan nem foglalkozik egy átfogó közigazgatási reformmal, a hasonló változtatások egyfajta rejtett reformnak tekinthetőek – ráadásul teret adnak arra, hogy a központi költségvetésbe csatornázzák be a településekhez befolyó természetes személyi jövedelemadó egy részét. 

Adó helyett fejkvóták

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) felé kommunikált, egyelőre csak belső egyeztetés alatt álló tervek szerint a következő év elejétől a települések már csak a jövedelemadó ötven százalékához jutnának hozzá a jelenlegi hetven helyett, így egy-egy település költségvetése nagyjából 28 százalékkal csökken tovább. Kárpótlásként az állam az óvodák és napközik költségeinek finanszírozását vállalná át, fejkvóták alapján folyósítanák a támogatási összeget.

Az elképzelés értelmében meglehetősen sok település rosszul járna, ugyanis a fejkvóták módosítása során figyelembe vennék a tengerszint feletti magasságot – ez hagyományosan hátrányosan érinti az ország déli régióiban található magyarok lakta településeket –, és az egyes települések nagyságát. Míg az előbbi két tényező hangsúlyos szerepet kapna a települések számára járó összeg nagyságában, a koncepció azzal számol, hogy jóval kevésbé lenne fontos az intézmények nagysága. Tehát csak mérsékelt előnyt jelentene, ha egy óvodát vagy napközit kevesen látogatnak. Végeredményben azok az intézmények járnának a legrosszabbul, ahol kevés a beiratkozó, s míg az önkormányzatok korábban saját forrásaikból tudták finanszírozni a hasonló intézményeket, addig a változtatások után jóval korlátozottabb lehetőségeik lennének az óvodák fenntartására. Az intézkedések kivitelezéséhez négy törvényt és további két kormányhatározatot kellene megváltoztatni.

Mivel a téma különösen érzékenynek számít, arra számíthatunk, hogy még a nyáron külön egyeztetés zajlik a ZMOS és az ÚMS, illetve az oktatási minisztérium képviselői között. Valószínű, hogy politikai és szakmai vonalon is meg kell állapodni a reform végleges kinézetében.

Kiürülő régiók

Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere a ZMOS delegációjának tagjaként folytatott egyeztetéseket az oktatási minisztérium képviselőivel a törvénytervezetről. A kezdeményezés kapcsán lapunknak elmondta, hogy az uniós helyreálíttási terv részeként kerülhet sor a változásokra – a kormány ugyanis vállalta, hogy segít finanszírozni az iskola előtti oktatási intézmények működését. Ahelyett azonban, hogy töbletforrásokat biztosított volna az óvodák fenntartására, egy olyan rendszer került kidolgozásra, melyben az állam önkormányzati forrásokat von el és azokat pótolja.

Őry szerint az intézkedés különösen hátrányosan csapódhat le a kevesebb, kisebb létszámú óvodákat fenntartó községekre. Míg a nagyobb önkormányzatokban több, az óvodákhoz kapcsolódó költséget ki tudnak mutatni a költségvetésben, a kisebb településeken az óvodákkal kapcsolatos karbantartási, helyrehozatali munkálatok „rejtve maradnak.”

Őry felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyminisztérium elosztási képlete, a magassági mutatók beszámítása miatt különösen rosszul járnak a keleti, vagy éppen a déli régiók. Az óvatos becslések szerint a változást követően mintegy 1700 település járna rosszabbul, 1200 pedig – ideiglenesen – jobban a fejkvótákkal. Azért ideiglenesen, mert míg a kvóták összege később is állandó marad, a cserébe elvont személyi jövedelemadó nagysága idővel biztosan növekedni fog, így több pénz marad az állami költségvetés zsebében.

A polgármester szerint nagyon könnyen elképzelhető, hogy az intézkedésnek lesz azonnali negatív lecsapódása. Két területen lát jelentős problémát. Egyrészt az előzetes számítások alapján a jövőben csak a legalább 12-13 gyermeket eltartó óvodák üzemeltetése lesz gazdaságos. Az ennél kisebb intézményeket üzemeltető önkormányzatoknak anyagi problémákat okozhat a fejpénzrendszer és lassan bezárhatják az óvodákat. Ez tovább mélyítené a régiós szakadékot, ugyanis leginkább a kelet- és közép-szlovákiai falvak és települések kiürülése folytatódna az óvodák megszüntetésével.

A másik káros következmény az intézmények közti szakadékok növekedése. Mivel az óvodák hivatalosan nem szedhetnek illetékeket azokban a járásokban, ahol az átlagkereset nem haladja meg az országos átlagot – így például még a legfejlettebb magyar járásnak számító dunaszerdahelyiben sem – a korlátozás nem vonatkozik a magán- és egyházi intézményekre. Így nőhet a szakadék a települések által fenntartott intézmények és a magánóvodák, egyházi óvodák között.

A minisztériumi javaslat részleteiről a nyilvánosság valószínűleg július-augusztus folyamán tudhat meg többet, miután az önkormányzatok érdekképviseleti szerveivel is újabb egyeztetési köröket tartottak.