A két állami biztosító rosszabbul működik, mint a magánbiztosítók

Pozsony. A két állami egészségbiztosító végzett az utolsó helyen az Egészségpolitikai Intézet (HPI) minősítésében, melynek eredményét tegnap hozták nyilvánosságra. Habár a készítők is elismerik, hogy az értékelés rendszere még nem tökéletes, az értékelést helytállónak, az általa kapott képet valósnak tartják. „Sok olyan szempontot, kritériumot nem tudtunk figyelembe venni, amit szerettünk volna, mivel vagy nem voltak adatok, vagy nem voltak egymással összehasonlíthatók” – magyarázta Peter Pažitný, a HPI egyik alapítója, aki az előző kormány idején Rudolf Zajac egészségügyi miniszter tanácsadója volt. Az Union és a Dôvera A besorolást, az Apollo és az Európai Biztosító B-t, az Általános és a Közös Egészségbiztosítók D besorolást kaptak.

Az egészségügyi minisztérium nem ért egyet a minősítés eredményével, nem tartja objektívnek. Szerinte a HPI „megrendelésre” készítette, ezzel is befolyásolni szerette volna a még mindig zajló ügyfél-átjelentkezéseket. „A nyilvánosságra hozatal időpontja is ezt bizonyítja” – jelentette ki Ivan Valentovič egészségügyi miniszter. A minősítés eredményét „természetesen” elutasítja mindkét állami egészségbiztosító is. „Nem vagyunk hajlandók nyilatkozni a minősítés eredményéről, mivel elfogultnak, részrehajlónak tartjuk” – mondta lapunknak Marek Brezničan, a Közös Egészségbiztosító szóvivője. Hasonló állásponton van az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) is. „Szubjektívnek, tendenciózusnak tartjuk a minősítést, ezért nem is vettünk részt benne” – jelentette ki Petra Balážová, a VšZP szóvivője. Szerinte nem objektív értékmérőről van szó, hanem a magán-egészségbiztosítók rejtett reklámozásáról. A szóvivő kifogásolta, hogy a minősítés szempontjai közé nem került be több olyan kritérium, mely az egészségbiztosítás szempontjából nagyon fontosnak számít. „Az egészségbiztosítás nem olyan egyszerű munka, hogy olyan kritériumok alapján értékeljük, melyek éppen az alapvető részét nem értékelik, és a kiegészítő termékeken, valamint a marketingtevékenységen alapul” – tájékoztatta lapunkat a szóvivő. A magán-egészségbiztosítók elégedettek az eredménnyel, bár ők sem tartják a módszert tökéletesnek.

Az elemzés négy terület alapján mérte fel az egészségbiztosítók működését: az ügyfél anyagi biztonsága, a biztosító által nyújtott plusz szolgáltatás, az ügyfélszolgálat minősége és a szolgáltatókkal kötött szerződések alapján. „Talán a legfontosabb az első terület, mivel ez mutatja, hogy képes-e az egészségbiztosító kifizetni az ügyfele által igénybe vett gyógykezelést” – magyarázta Pažitný. Mind a négy területen több szempontból értékelték a biztosítók munkáját, az anyagi biztonság esetében például figyelték a működő tőke arányát, a fizetőképességet és a biztosítási járulék beszedésének sikerességét. A működő tőke tekintetében a két állami intézmény például nem érte el a megkívánt minimális, 1,5-ös értéket. A járulékbeszedés tekintetében is utolsó helyen végzett a VšZP, mindössze 94,6 százalékos eredményességet ért el. Az egészségügyi miniszter szerint az állami biztosítók pénzügyi helyzete stabil, mivel azt az állam garantálja. A legrosszabb mutatókat a kiegészítő termékek területén érte el a két állami biztosító, ebben az esetben a lehetséges százból mindössze 20, illetve 10 pontot kaptak.

Pažitný elismeri, a rendszer még nem tökéletes, nem vesz figyelembe minden szempontot. „Szerettük volna besorolni a várólistákat, az ügyfél-menedzsmentet, az ellenőrző rendszert, a határidőn túli tartozásokat, de ezekről nem voltak adatok, vagy nem voltak összehasonlíthatóak – mondta a szakember. – Jövőre talán már bővebb adatbázis alapján tudunk értékelni.” (lpj)