A humán tudományoknak tehet be az MTA átalakítása

Nem kedvelik a magyar kormányok a humán tudományokat, pártoktól függetlenül, ez már nyugodtan kijelenthető. Korábban Horn Gyula szocialista kormányfő nevezte „nem termelő tudományágaknak” a bölcsészetet, Orbán Viktor jelenlegi kormányfő mellett is sorra bukkannak fel azok a közéleti szereplők (Szé-les Gábor nagyvállalkozó, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke), akik nem is titkolják, hogy semmibe veszik ezeket a területeket. Most a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközileg is kritizált átszervezésével párhuzamosan kerülhet olyan vezető az intézmény élére, aki nyíltan hangoztatta ellenérzéseit az MTA humán tudomá-nyokkal foglalkozó tagjaival szemben, egyenesen Orbán Viktornak.

Freund Tamás nemzetközi hírű neurobiológus, agykutatóról van szó, aki egy, a Qubit.hu tudományos portál birtokába jutott levélben azt írta, „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” már rég meg kellett volna szabadulni, de ez eddig nem sikerült, így az érintettek „egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni”, ha intézetük megszűnik „és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”.

Freund Tamás sokak szerint az MTA leendő elnökeként írta ezt a levelet Orbánnak. (Az érintett egyébként nem cáfolta a levél létét a Qubitnak, de nem akarta a tartalmát bővebben kommentálni.) Freund Tamás mellett Lamm Vanda jogtudós és Pléh Csaba nyelvész-pszichológus lehet még jelölt – mindketten a humán területről, mindketten nyíltan bírálták az MTA szervezeti megcsonkítását, a kutatóintézeti hálózat leválasztását az Akadémiáról. És mindketten esélytelennek látszanak arra, hogy pozícióba kerüljenek. Ráadásul Freund már a harmadik természettudományos professzor lenne egymás után az MTA élén, miközben éppen a tudományterületeik közötti kiegyensúlyozottság jegyében hagyományosan váltakozva kerül az intézmény élére humán-, vagy természettudományos szakember. Orbán Viktor barátsága azonban valószínűleg akkora lobbierőt jelent, hogy Freund Tamásból elnök lesz. Korábban ugyan ő is bírálta az átalakítás egyes elemeit, de leginkább csak azt a törekvést, amivel Palkovics László innovációs miniszter az alapkutatásokra szánt forrásokat csökkentené.
Ezzel párhuzamosan viszont a nyáron létrehozott új szervezet, ami alá az Akadémiától elvett tudományos intézeteket szervezték be, bár már három hónapja létezik, gyakorlatilag tetszhalott állapotban van.

A Népszava írt arról, hogy az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózatnak egyelőre sem szabályzata, sem alapító okirata nincs. A szervezet létrehozásának körülményeit ismerve ez egyelőre akár jó hír is lehet az itt dolgozó, innen fizetést kapó kutatóknak. Az ELKH vezetője ugyanis az a Maróth Miklós, aki – meglepetés – szintén Orbán Viktor közeli ismerőse, alkalmai tudományos tanácsadója. Érdekes párhuzam, hogy Maróth több interjúban az átalakítások során Freund Tamáshoz hasonlóan arról beszélt, hogy sokan nem is végeznek valódi tudományos munkát, nem is lenne helyük az MTA-n, ki kellene rúgni őket. Igaz, ő legalább bölcsész, klasszika-filológus, orientalista.