A Híd teljes együttműködést akar, az MKP részlegeset

A Híd még a tavalyi parlamenti választások után hívta meg az MKP-t egyeztetni, s már a tárgyalás időpontját is kitűzték, ám miután Bugár Béla pártja kormányalakításról kezdett tárgyalni a Smerrel és az SNS-szel, az MKP lemondta a találkozót. A Híd meghívója ugyanakkor érvényes maradt, és Bugárék egy újabbat is küldtek az MKP székházába az elmúlt hetekben, amelyet Menyhárt József és a párt elnöksége végül el is fogadott. A Menyhárt József elnök, Őry Péter OT-elnök, Farkas Iván alelnök és Cziprusz Zoltán elnökségi tag alkotta delegáció így péntek délután látogat el a Híd pozsonyi székházába. A Híd delegációjának tagjai Bugár mellett várhatóan Solymos László és Ravasz Ábel alelnök lehet, de ezt tegnap még nem erősítették meg a Hídban.

A tárgyalás elsősorban a megyei választásokról, és a két párt esetleges szorosabb együttműködéséről szól majd, ám a pártok politikusainak legutóbbi nyilatkozataiból is kitűnik, rendkívül nehéz lesz megegyezniük. Bugár Béla, a Híd elnöke ugyanis a két párt közötti együttműködés próbájának fogja fel a megyei választáson való esetleges szövetséget. Menyhárt Józsefék azonban – mivel a régiókban erősebbek a Hídnál – határozott elképzeléssel érkeznek a találkozóra, ebben nem szerepel az, hogy minden járásban együtt fognak működni a Híddal a megyei választásokon.

„Az az elgondolás, hogy minél több képviselője legyen a felvidéki magyarságnak megyei szinten” – mondta lapunknak elképzeléseiről Menyhárt. A járások már véleményt nyilvánítottak, és vannak helyek, ahol elképzelhetetlennek tartják az együttműködést a Híddal. Így az az elgondolás, hogy vagy mindenhol megegyeznek, vagy sehol, minden bizonnyal nem tartható. Menyhárt szerint az lenne a legjobb, ha a megyékben egy közös magyar elnökjelölt indulna – az MKP korábban már jelezte, Nyitra és Nagyszombat megyében saját jelöltet akar, és információink szerint egy harmadik megye, minden bizonnyal Kassa is szóba jöhet.

Menyhárt nem tudta megmondani, hogy az első tárgyaláson végleg eldőlhet-e a választási együttműködés kérdése a Híd és az MKP között. „Az is lehet, hogy nagyon egyértelmű választ kapunk a felvetéseinkre, de véleményem szerint többfordulós lesz a tárgyalás” – mondta az Új Szónak.

A közvélemény-kutatások alapján a Híd stabil parlamenti párt, azonban ez a regionális választásokon másképpen jelentkezik. „Az együttműködés mindkét pártnak előnyös lehet a megyei választásokon” – mondta lapunknak Grigorij Mesežnikov politológus. Ez azonban attól is függ, hogy erre milyen lesz a szlovák pártok reakciója. 

Eredménytelenül és kölcsönös vádaskodással zárult a 2013-as megyei választásokról szóló egyeztetés, és a 2015-ös oktatási minimumról szóló tárgyalásuknak sem volt valódi eredménye. Utoljára politikai tárgyaláson konszenzussal 2012-ben, az úgynevezett kisebbségi minimum aláírása után álltak fel az asztaltól a pártelnökök; azt a tárgyalást a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala koordinálta, ám néhány évvel később már nem sikerült leültetniük egymással a Híd és az MKP vezetőit.

Az együttműködést nehezítheti, hogy a két párt választótábora nem illeszkedik teljesen. A Híd az MKP választói közül mintegy 35%-nak biztosan elfogadható, ennyien jelölték meg ugyanis második pártnak a Hidat. Ez a legnagyobb arány az MKP-s választók körében, a második helyen mintegy 15%-kal az MKDSZ áll, szlovák pártokat 10% jelölt meg második pártként, 40% pedig nem tudja kire adná a voksát, ha nem lenne az MKP. „Az adatokat azonban óvatosan kell kezelni, mivel az MKP-választók mintája nagyon kicsi, a szokásos, mintegy 1000 fős országos mintában hozzávetőlegesen 25–35 MKP választó van” – magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Az elemző ugyanis csak a szokásos közvélemény-kutatások adatait használta, az utóbbi időben nem készült olyan nyilvános felmérés, amely csak ennek a két pártnak a választóira fókuszált volna. Slosiarik lapunk kérésére az utóbbi három hónapban végzett politikai közvélemény-kutatások adatait elemezte, annak az átlagával számolt.

Hasonlóan viszonyulnak az MKP-hoz a Híd választói is: mintegy 30%-uk jelölte meg második pártnak az MKP-t, mondta az elemző. „Ez a minta ugyan nagyobb, mivel a Híd választói bázisa is nagyobb, hozzávetőlegesen kétszerese az MKP bázisának, de még mindig magas a hibahatár” – figyelmeztet az elemző. A Híd választói körében magasabb a szlovák pártokat másodikként megjelölők aránya az MKP választóihoz képest, mintegy 20%-uk voksolna szlovák pártra, ha a Híd nem indulna a választáson. 10%-uk választaná az MKDSZ-t, és – az MKP választóival megegyezően – 40 százalékuk nem tudta eldönteni, melyik pártot jelölné meg másodikként.

Grigorij Mesežnikov szerint a megyei választások esetében sok múlik azon, hogy hogyan viselkednének a szlovák pártok egy esetleges Híd–MKP együttműködés esetén. „Azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy ilyen esetben az adott megyékben úgynevezett »nagy szlovák koalíció« jöjjön létre” – magyarázta az IVO társadalomkutató intézet igazgatója. Habár a jelenlegi parlamenti ellenzék elutasítja a megyei szintű együttműködést is a koalíciós pártokkal, a megyei struktúrák sok esetben hajlamosak a helyi érdekek mentén szövetkezni. Úgy véli, hogy az MKP és a Híd együttműködését elsősorban az úgynevezett „nagypolitika” befolyásolja. „A hosszú távú együttműködésre a legnagyobb hatással az lesz, hogy a Híd mennyire lesz sikeres a kormánykoalícióban, és ezt mennyire tudja eladni” – véli az elemző. (lpj, fm)