A Híd is adócsökkentést javasol

A Híd azt szeretné, ha nagyobb lenne az adóalap adómentes része. Az összeg a létminimum 19,2-szereséről a 22,7-szeresére emelkedne. Hasonló módon növelné az adóalap házastárs után járó adómentes részét is.

A javaslatok adóbevétel-kiesést jelentenek, ez a városok és falvak költségvetését is érintené, amelyek a lakosság személyi jövedelemadójának (SZJA) egy részét kapják meg. A Híd javaslata szerint ezért az adócsökkentést lépcsőzetesen vezetnék be, az adóalap adómentes részét 2020-ban először a létminimum 21-szeresére, 2021-ben pedig a 22,7-szeresére növelnék. Így az intézkedés 2020-ban 180 millió euróval, 2021-ben pedig 170 millió euróval csökkentené a költségvetési bevételeket.

„A munkavállalók nettó keresetének növekedése kedvező hatással lehet az alacsony és közepes keresetűek, illetve a minimálbérért dolgozók bevételére. Hasonló módon az egyéni vállalkozók bevételének növekedése is várható” – olvasható a módosítás indoklásában.

Ez azt jelentené, hogy aki havonta bruttó 1000 eurót keres, az a járulékcsökkentés után havi 10 euróval több nettó fizetést kapna. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik a következő évben 506,5 eurós kivetési alapból számított járulékot fizetnek, a csökkentés után havi 5,06 euróval növekedne a nettó bevétele. A párt képviselői ezt azzal indokolják, hogy a rokkantbiztosítási alap már hosszú ideje felesleget halmoz fel, és még a csökkentés után is rendelkezne felesleggel.
A javaslat szerint a szolidaritási tartalékalapba fizetendő járulékot 4,75 százalékkal 0,75 százalékra csökkentenék, de ezzel párhuzamosan 14-ről 18 százalékra növekedne a munkaadó által fizetett időskori nyugdíjjárulék. Ugyanezen tétel az egyéni vállalkozók, az önkéntes öregségi nyugdíj-biztosítással rendelkezők és az állam számára 18 százalékról 22 százalékra emelkedne.

A Híd az intézkedéseket azzal indokolja, hogy a kormányprogram tartalmazza a munkavállalók életszínvonalának emelését.

Több szabadságot szeretne az SNS

Az SNS a korábbi adócsökkentési csomagján túl most a munkavállalóknak járó szabadságok számát is növelné. A munka törvénykönyvét úgy szeretnék módosítani, hogy minden munkavállalóknak évente legalább 25 nap szabadság járjon. Jelenleg ugyanis a 33. életévüket még be nem töltött munkavállalóknak évente csak 20 nap szabadság jár. A módosító javaslatot a parlament elé benyújtó SNS-es képviselő, Tibor Jančula szerint ez már más uniós tagországban is általánosan elfogadott normának számít. A képviselő szerint az intézkedésnek kedvező hatása lehet a munkavállalók egészségére, a házasságokra, a gyermekvállalásra, de a turizmust is serkentheti. 

A két hidas és a szabadságokra vonatkozó SNS-es javaslat is képviselői indítvány útján kerül a parlament elé, akárcsak a nemzetiek által a múlt héten beterjesztett módosító javaslat, amellyel például 10 százalékra csökkentenék az élelmiszerek adóját. Az SNS által javasolt adócsökkentés inkább a vállalatokat segítené, míg a Híd indítványai inkább a munka közterheit csökkentenék.

Bastrnák Tibor, a Híd frakcióvezetője szerint azonban az ő javaslataik nem azért születtek, mert rá akarnának ígérni az SNS indítványaira. „Egy teljesen más filozófiára épülnek, azt szeretnénk, hogy a munka után kapott bérből több pénz maradjon az emberek zsebében” – mondta a frakcióvezető. Bastrnák az SZJA csökkentésről elmondta, hogy a településeknek visszaosztott adórész valószínűleg nem hiányzik majd, mivel az ebből az adónemből származó bevétel évről évre jelentősen növekszik. A javaslatról már a koalíciós tanács is tárgyalt, de akkor elhalasztották a terjesztését. A járulékokra vonatkozó változás pedig nem érinti a költségvetést, hiszen csak az egyes alapok közötti átalakításról van szó. Bastrnák nem zárta ki, hogy néhányat az SNS javaslatai közül is támogatnának, ha azokra találnak pénzt a költségvetésben.

Peter Pellegrini (Smer) kormányfő inkább a munka közterheinek csökkentését, így a Híd javaslatát tartja járhatóbb útnak. „Arra ösztönzöm majd a koalíciós partnereket, hogy a javasolt intézkedések ötvözetét fogadjuk el” – mondta a miniszterelnök.