<p>Áram, kutyák és határőrök is gyilkolták azokat, akik illegálisan próbálták meg átlépni az 1948 és 1989 között fennálló határt Nyugat és Kelet között. Egy férfi például kisrepülőn akart átjutni a vasfüggöny túloldalára, a határőröknek viszont sikerült eltalálniuk, s a gép lezuhant.<br /> </p>
A hatóságok nem büntetik az elmúlt rendszer gyilkosságait
Volt kormányfőre vadásznak a csehek
A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) több tucat, határátlépéssel próbálkozó személy meggyilkolása miatt tett feljelentést az ügyészségen, a hatóságok viszont eddig minden esetet leállítottak. A vasfüggöny, amelyet azzal a céllal építettek ki, hogy az emberek ne juthassanak Nyugatra, egy rendkívül bonyolult és átgondolt rendszer része volt, melynek üzemeltetéséhez több száz ember kellett. Az ÚPN szerint nemcsak azokat a katonákat kellene rács mögé juttatni, akik gyilkoltak a határvédelem során, hanem azokat is, akik kiadták a parancsot az emberölésre, vagy akik üzemben tartották és megalkották a vasfüggönyt.
A környező posztkommunista országok közül Csehországban vannak a legközelebb ahhoz, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik a vasfüggönyért felelősek. A cseh idnes.cz hírportál szerint a cseh rendőrségnek év végéig elegendő bizonyítékot sikerül összegyűjtenie ahhoz, hogy megkezdjék az első bűnvádi eljárásokat. Lapértesülések szerint már Lubomír Štrougal egykori kormányfő is a rendőrség látókörében van. Štrougal ugyanis a hatvanas években belügyminiszter volt. Abban az időszakban a vasfüggöny szögesdrótjaiba vezetett áram embereket gyilkolt meg. Az idnes.cz kérdéseire nem akart válaszolni.
A vasfüggöny átlépésével összefüggő bűncselekmények felgöngyölítésében a legeredményesebb Németország, ott több embert ítéltek jogerősen szabadságvesztésre azért, mert lelőtték azokat, akik megpróbáltak átjutni a berlini falon.
Elévülésre hivatkoznak
A cseh hatóságok azért lehetnek eredményesebbek, mivel ott emberiesség elleni bűncselekményként kezelik a vasfüggöny átlépésével kapcsolatos gyilkosságokat; a szlovák hatóságok viszont gyilkosság megalapozott gyanújával indítottak eljárást, s a szlovák jogszabályok szerint ezek a bűntettek 20 év elteltével elévülnek.
A főügyészség nem válaszolt arra a kérdésünkre, miért nem kezeli más bűntettként ezeket a gyilkosságokat, ha így legalább minimális esély lenne a tettesek megbüntetésére. Ľubomír Morbacher, az ÚPN munkatársa szerint Dobroslav Trnka egykori főügyész korábban úgy nyilatkozott, az elmúlt rendszerben az illegális határátlépés során történt emberölésekkel nem a hatóságoknak, hanem inkább jogtörténészeknek kellene foglalkozniuk.
Az ÚPN képviselői szerint a főügyészség gyakran azt a fáradságot sem veszi, hogy tájékoztassa az intézetet arról, hogy a beadványuk kapcsán indított eljárást leállították.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.