A visegrádi országok parlamenti elnökei elítélték az orosz agressziót, illetve megerősítették, támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását
A háborúról is tárgyaltak a V4-ek
A visegrádi országok házelnökei szerint Ukrajnának továbbra is humanitárius, katonai és politikai segítséget kell nyújtani – erről a Boris Kollár (Sme rodina) által kezdeményezett találkozó után tájékoztattak.
A házelnökök pozsonyi találkozóján Kollár mellett még részt vett Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház vezetője és Miloš Vystrčil, a cseh szenátus elnöke, valamint Elzbieta Witek, a lengyel szejm elnöke és Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus vezetője. Kollár a délutáni sajtótájékoztatón üdvözölte a konstruktív párbeszédet és a közös nyilatkozat elfogadását. A jelenlévők elítélték az orosz agressziót Ukrajnával szemben, majd ismételten megerősítették, teljes mértékben támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. „Elengedhetetlennek tartom az Ukrajnának nyújtott politikai, katonai és humanitárius segítségnyújtás folytatását. Erkölcsi kötelességünk támogatni Ukrajnát, mindaddig, amíg szüksége van rá” – hangsúlyozta Kollár.
Schengeni övezet
Az illegális migráció kapcsán az EU határvédelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Vystrčil ezzel kapcsolatban megjegyezte, a schengeni térség védelmét illetően arra jutottak, meg kell találni a módját az illegális migráció megakadályozásának. „Közös megoldásra van szükség, segítséget kell nyújtani a schengeni övezet külső határát képező országoknak” – folytatta. Úgy véli, a V4-ek képviselői támogatják Bulgária és Románia schengeni csatlakozását. „Úgy tűnt, országaink parlamentjei készen állnak a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni ehhez” – mondta, majd arról beszélt, a tárgyalás után úgy érezte, mind a négy ország támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Az energiaválság kapcsán a szolidaritást említette, s a közös uniós intézkedésekre fektette a hangsúlyt. Emlékeztetett, nem minden ország függ egyformán az orosz olajtól és gáztól, ezért fontos, hogy számíthatnak egymásra. Leszögezte, fel kell számolni az autoriter rendszerektől való függőséget. Pekarová Adamová szintén Ukrajna támogatását emelte ki, valamint üdvözölte, hogy a jelen lévő országok képviselői egyetértettek abban, hogy: „Oroszország barbár háborút folytat Ukrajna ellen”. Rámutatott, szombattól már nem lesznek ellenőrzések a szlovák–cseh határon. „Nagyon bántott, hogy egyáltalán be kellett vezetnünk őket” – mondta arra utalva, a térség belső határainak ellenőrzésére azért volt szükség, mert nem vagyunk képesek elég jól őrizni Schengen külső határait.
Witek emlékeztetett, a visegrádi négyek tudják, mire képes Oroszország. „Átélték és megtapasztalták a szovjet megszállást” – jelentette ki, hozzátéve, a V4-ek hangja számít és négyszer erősebb pozíciója van, mint az egyes országoknak külön-külön. Grodzki szerint a szomszédos országban „civilizációk harca” folyik, s meggyőződése: „Ez a háború dönt a világ sorsáról”.
Keressük, ami összeköt
Kövér hangsúlyozta, hogy a partnerek azokat a pontokat keresik, amelyek összekötik őket, és igyekeznek elkerülni azokat a kérdéseket, melyekben nincs közös álláspont. „Mindannyiunk célja, hogy Oroszország ambíciói ne fenyegessék térségünket” – jelentette ki. Úgy véli, ennek előfeltétele a szuverén és demokratikus Ukrajna létezése. Figyelmeztetett, az illegális migráció kérdése a háború árnyékában a háttérbe szorult. Hozzátette, Magyarországon a határátlépések száma az előző évhez képest a kétszeresére emelkedett. „Nem tartjuk elégségesnek az EU lépéseit, melyeket azon országok támogatására tesz, melyek a legnagyobb nyomásnak vannak kitéve” – zárta.
(TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.