<p>Andrej Kiska államfő beszédével nyílt meg tegnap a fővárosban a 12. Globsec biztonságpolitikai konferencia.</p>
A Globsec a NATO és az EU egységéről szól
A több száz résztvevő és felszólaló vasárnap estig tárgyal a legégetőbb biztonsági problémákról, a rendezvény utolsó napján érkezik Pozsonyba Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő.
Egy nappal a NATO kulcsfontosságú brüsszeli csúcstalálkozója után, amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, kezdődött Pozsonyban a Globsec, amely mára Európa legfontosabb biztonságpolitikai konferenciái közé tartozik.
Kiska: józan politika kell
A szlovák államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtöki NATO-csúcson beigazolódott, a szövetség továbbra is egységes, s talán még soha nem volt olyan összefogás a tagállamok között, mint jelenleg. „Őszintén szólva, hónapokkal az amerikai elnökválasztás után sokan nem tudtuk, mire is kell felkészülnünk, és aggódtunk. Szerencsére beigazolódott, hogy az észak-atlanti szövetség egysége sokkal szorosabb, mint valaha” – mondta nyitóbeszédében a NATO-csúccsal kapcsolatban Kiska, hozzátéve: a szövetség 28 tagállama felkészült teljesíteni kötelezettségeit.
Kiska szerint mindenkit sokkolt a 22 fiatal áldozatot követelő manchesteri terrortámadás, ám nem engedhetjük, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem, vagy megváltoztassuk eddigi életvitelünket. „Felejtsük már el azokat a nézeteket, hogy a NATO vagy az EU a csőd szélén áll, hogy Európa szétesése visszafordíthatatlan. Nekünk nem radikális megoldások és forradalmak kellenek, régimódi józan politikára van szükség” – állította Kiska.
Az államfő ugyanakkor úgy látja, hogy az elmúlt időszakban az egyes országokban végbement parlamenti választásokon a politika háttérbe szorult, s a voksolások egyfajta kísérletek voltak a demokratikus társadalom aláaknázására. Szerinte a választások nem válhatnak olyan játszmává, amelyben a NATO és az EU lesz a tét. „A politikusok számára a legnagyobb kihívás, hogy ismét unalmassá tegyék a választásokat. Valóban mindent meg kell tenni azért, hogy csillapodjanak a kedélyek, hogy ne kelljen harcolnunk a demokratikus világért. A holland, az osztrák és a francia választások megmutatták a helyes utat. Bizonyították, hogy közös érdekeink és elveink védelmét nyugodt lelkiismerettel bízhatjuk az emberekre” – közölte Kiska.
Lajčák és a törökök
Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint egyre közelebb kerülnek a háborús konfliktusok az Európai Unióhoz, ezért rendkívül fontosnak tartja a Globsechez hasonló konferenciákat. Kulcsfontosságú, hogy a rendezvényen olyan politikusok és szakértők találkoznak, akik pontosan definiálják a jelen kor biztonságpolitikai kockázatait, az aktuális eseményeket. „A konfliktusokat csak diplomáciai úton lehet megelőzni. Ott, ahol a diplomácia csődöt mond, színtérre lépnek a hadiipar képviselői” – mondta Lajčák, aki a konferencián külön sajtótájékoztatót tartott török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval.
A török tárcavezető a Lajčákkal való találkozó után elégedett volt, azt mondta, a két ország között semmilyen nézeteltérés sincs, értékelte, hogy Szlovákia teljes mértékben támogatja Ankara csatlakozását az Európai Unióhoz. „Nagyon jól emlékszünk arra, milyen mértékben támogatott bennünket Törökország, mielőtt a NATO-hoz csatlakoztunk, most készek vagyunk segíteni Ankarának az EU-ba vezető úton” – mondta Lajčák, aki saját bevallása szerint a pontos kritériumok teljesítése után támogatná a Törökországgal szembeni vízumkötelezettség eltörlését is.
Ankarának viszont az uniós csatlakozáshoz távolról sem lesz elég a szlovák támogatás, számos uniós tagállam – főként Ausztria – ugyanis nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Brüsszel folytassa Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat. A Globsec vasárnap este ér véget.
(dem, TASR, SITA)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.