A gazdaság felpörgését idén már a lakosság is megérzi

A Pénzpolitikai Intézet szakemberei a pár hónappal ezelőtt, márciusban kiadott előrejelzésükben még azzal számoltak, hogy Szlovákia gazdasági teljesítménye idén 2 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest, az infláció pedig 3 százalék körül mozog majd. Az elmúlt időszakban azonban változott a helyzet, ma már így az IFP elemzői is derűlátóbbak.

Ígéretesebb növekedés

„Jelenleg azzal számolunk, hogy Szlovákia gazdasági növekedése idén elérheti a 2,5 százalékot, míg az infláció 2,7 százalékra lassul”

 – mondta el Juraj Valachy, az IFP igazgatója. Radovan Majerský pénzügyi államtitkár szerint Szlovákia erősen exportorientált ország, így sok függ attól, milyen irányba mozdulnak el a legfontosabb kereskedelmi partnereink. „Ez utóbbiak esetében az elmúlt időszakban már javulást tapasztalhattunk, ami az előrejelzéseinket is befolyásolja. Ráadásul a gazdaságélénkítési terv fokozatos felfutása is pozitívan hat a gazdasági növekedésünkre” – mondta Majerský. Szerinte a gyorsabb gazdasági növekedést és az alacsonyabb inflációt a háztartások is megérzik. Az inflációt is figyelembe vevő reálbérek ugyanis idén átlagosan 4,2%-kal nőhetnek, amire öt éve nem volt példa Szlovákiában. A jövő évtől kezdve pedig látványosan nőhet az új munkahelyek száma is.

Korábban jött a javulás

Míg a pénzügyminisztérium az idei évre szóló gazdasági növekedési becslését megemelte, a jövő évre vonatkozót kissé visszafogta. Míg márciusban azzal számolt, hogy 2025-ben 3,1 százalékkal nő majd a szlovák gazdaság, ma már csupán 2,6 százalékos bővüléssel számol. Ennek azonban a szaktárca szerint rendkívül egyszerű a magyarázata. „Az európai fellendülés kicsit korábban jött, mint vártuk, és a gazdaságélénkítési tervből származó beruházások is korábban fejtik ki a hatásukat” – tette hozzá Valachy, aki szerint így az eredetileg jövő évre jósolt hatások már idén érvényesülnek.

Drágulhat a gáz

Az infláció kiszámításánál az IFP egyébként az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) eddig ismertetett adataival dolgozott. Eszerint a következő években a villamosenergia-árak nem változnak, a hőárak pedig csak nagyon lassan emelkedhetnek. Valachy azonban rámutatott, hogy a gázárakkal kapcsolatban még sok a kérdőjel, miközben ezek a jelenlegi fejlemények szerint jövőre akár 27 százalékkal emelkedhetnek. 

„Az idei 2,7%-os infláció így jövőre 3,9%-ra nőhet, kizárólag a gázárak emelkedése miatt. Ám, ha az ÚRSO vagy a kormány előáll egy olyan megoldással, amely a gázárak fent említett növekedését alacsonyabb szintre szorítja, akkor természetesen ezt nekünk is figyelembe kell majd vennünk a később kiadott előrejelzéseinkben”

 – figyelmeztet az IFP vezetője.

Az IFP most közzétett előrejelzése szerint a foglalkoztatás idén enyhén, alig 0,2 százalékkal csökken. Ennek a hátterében azonban főként az áll, hogy a vártnál jóval többen vették igénybe a korkedvezményes nyugdíjaztatás lehetőségét, ami azonban az ezzel kapcsolatos szabályok szigorításának köszönhetően a jövő évtől megváltozhat. 2025-re így már a foglalkoztatás esetében is 0,5 százalékos növekedéssel számolnak. „A munkanélküliek aránya ezzel párhuzamosan az idei 5,5-ről jövőre 5,2 százalékra eshet vissza, kérdéses azonban, hogy a későbbiekben sikerül-e 5 százalék alá csökkenteni az állástalanok arányát” – tette hozzá Valachy.

Derűlátó jegybank

A jegybank, amely szintén csütörtökön tette közzé a legfrissebb gazdasági előrejelzését, még a pénzügyminisztériumnál is derűlátóbb. „Idén és jövőre 3% körüli gazdasági növekedésre számítunk, ami majdnem háromszorosa az euróövezet átlagának” – mondta el Peter Kažimír jegybankelnök, aki szerint a szlovák gazdaságnak sikerült megbirkóznia a magas infláció negatív hatásaival. Kažimír szerint az életszínvonal – háromévnyi válság után – idén már érezhetően nőhet. 

„A reáljövedelmek tavalyi csökkenése után idén már mi is több mint 4%-os növekedésre számítunk, miközben a munkanélküliségi ráta minden idők legalacsonyabb szintjére esik vissza”

 – állítja a jegybankelnök, aki szerint azonban az állam gazdálkodása továbbra sem alakul a legjobban. A jegybank előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2024-ben várhatóan eléri a bruttó hazai termék (GDP) 5,8%-át, ami éves szinten további, közel egy százalékpontos romlásnak felel meg. Kažimír szerint a hiány növekedéséhez elsősorban a szociális kiadások erőteljes növekedése, a hadiipari megrendelésekre fordított kiadások és a növekvő kamatköltségek járulnak hozzá. A GDP-arányos állam-adósság a tavalyi 56-ról idén 57,6, jövőre pedig 58,8 százalékra nőhet, 2026-ra pedig már meghaladja a 60 százalékot.