A Fidesz korlátozná a gyülekezési jogot

Több ponton is módosítaná a Fidesz a gyülekezési törvényt, a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatot még akár a nyári rendkívüli parlamenti ülésszak idején elfogadhatja a kormánytöbbség az Országgyűlésben. Azzal kapcsolatban nincs vita a parlamenti pártok között, hogy a még 1989-ben elfogadott, jelenleg érvényes jogszabály, – amely a rendszerváltást megalapozó intézmények egyik legfontosabbika volt – már több ponton változtatásra szorul. Az ellenzék és civil jogvédő szervezetek szerint az új törvényszöveg több helyen olyan pontatlanul fogalmaz, hogy a jelenleginél is több jogvita alakulhat majd ki egy demonstráció szervezői és a jogalkalmazó rendőrség között, így még több esetben kell majd a bíróságnak kimondania a végső szót azzal kapcsolatban, hogy egy demonstráció megtartható-e, vagy sem.

A jelenlegi törvény például úgy szól, hogy a rendőrség akkor tilthatja meg egy demonstráció megtartását, ha az „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Ehhez képest most csak annyi szerepelne az új törvényben, hogy akkor tilthatnak meg egy tüntetést, ha az a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, vagy mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár. A közbiztonság veszélyeztetése még egyértelműnek látszik: a tüntetés célja nem lehet bűncselekmény megvalósítása, vagy arra való felhívás. Bár ebben is nagyobb hatáskört kapott a rendőrség. Eddig ugyanis a már zajló demonstráció esetében léphettek közbe, most pedig előzetes mérlegelési lehetőséget is kapnak

Eddig az szerepelt a szövegben, hogy a tüntetést akkor lehet megakadályozni, ha az „súlyosan veszélyezteti” a bíróságok működését, ehhez képest a „megzavarja” kifejezésre hivatkozva a jövőben a rendőrség akár bármely bíróság közelében szervezett békés demonstrációt is megtilthat. Ennek azért van jelentősége, mert a devizahitel-károsultak egy-egy jelentősebb ügy tárgyalásakor rendszeresen szerveztek korábban tüntetést az adott bíróság épülete elé. A békés demonstráció nyilván nem „veszélyeztette súlyosan” az odabent zajló tárgyalást, de azt mostantól bárki mondhatja, hogy még egy ilyen is „zavarja” az intézmény működését.

A közlekedés rendje

Ugyancsak a közrend veszélyeztetésének minősülne a jövőben, ha a diplomáciai képviseletek működését zavarná egy tüntetés. Korábban rendszeresen zajlottak demonstrációk budapesti nagykövetségek előtt, a rendőrség gyakorlata változó volt. A Jobbik nyelvtörvény ellen szervezett tiltakozását például engedélyezték az ukrán követségnél, tavaly ugyanakkor nem szervezhettek civilek tüntetést az orosz diplomáciai képviselet elé az Andrássy útra, csak az épülettől jóval távolabb.

Szintén a közrendet sértené egy demonstráció a jövőben, ha az „a közlekedés rendjének sérelmével jár”. Könnyű belátni, hogy ezt gyakorlatilag bármely közterületre szervezett demonstráció esetében alkalmazhatja a rendőrség, így a jövőben ebből is sok vita lehet majd.

A „magánélet” védelme

Az új törvény gyakorlatilag megtiltja a politikusok háza elé szervezett demonstrációkat is, amikor kimondja: mások jogainak sérelmével nem járhat egy demonstráció, így betiltható, „különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozására.”.

Bár az ellenzék a kormányellenes tüntetések teljes betiltását vizionálja, ez nyilván nem célja a Fidesznek, hiszen 2010 óta a párt permanens kommunikációs stratégiája az, hogy amíg 2006-ot követően nemcsak szélsőjobboldali erőszak tombolt a budapesti utcákon, hanem sorozatos rendőri túlkapások is veszélyeztették a gyülekezési jogukkal szabadon élni kívánókat, addig a Fidesz győzelme óta „rend van”, és „szabadon lehet tüntetni”.

Aránytalan korlátozás

A probléma viszont itt is a részletekben rejlik – igaz, ez eddig sem volt másképp. A Budapesti Rendőr-főkapitányság mint jogalkalmazó ugyanis – a vélt vagy valós politikai igényekhez igazodva – már eddig is több esetben hozott visszás, a demokratikus értékek határait súroló döntéseket, akár 2010 előtt, akár 2010 után. Még a Gyurcsány-kormány alatt a Humanista Párt szervezett volna demonstrációt a magyar részvétel ellen az iraki háborúban. A – vélhetően maximum pár száz fős tömeg – a Hősök terétől vonult volna az Andrássy úton a Parlament felé a menetirány szerinti bal oldali járdán, így a másik oldalt hiába használhatták volna szabadon a gyalogosok, a rendőrség arra hivatkozva tiltotta be a demonstrációt, hogy az a közlekedés aránytalan korlátozásával járt volna.

Meglepő kreativitás

Erre hivatkozva az elmúlt években többször nem engedélyezték első körben a Budapest Pride-ot, de a szervezők minden esetben a bírósághoz fordultak, amelyik nekik adott igazat, így megtarthatták a vonulásos rendezvényt. Igaz, az Orbán-kormány idején a hatóságok meglepő kreativitást árultak el, amikor politikailag kényes demonstrációkat kellett ellehetetleníteni. A kínai pártfőtitkár látogatásakor például a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal 2011-ben és 2017-ben is legálisan itt tartózkodó, tibeti származású kínaiakat rendelt be a hivatalba, éppen a delegáció érkezése idején – egy ízben az sem zavarta őket, hogy ehhez szombaton ki kellett nyitni a hivatalt. A rendőrség még így is keményen lépett fel egy-két tibeti zászlót lengető aktivistával, Orbán Viktor maga úgy kommentálta a történteket, hogy „tüntetni lehet, de balhézni nem”.