A fejezetzárás után is van teendő

Minden uniós támogatás lényege, hogy nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti a helyi forrásokat. Somogyi Tibor felvételeMiként értékeli a minisztérium eddigi régiófejlesztési tevékenységét és milyen tervei vannak a közeljövőre?

Az elmúlt négy évben a régiófejlesztés terén a minisztériumban nagyon komoly munka folyt. Elértük, hogy az Európai Bizottságban olyan nézet alakuljon, ki, amely szerint Szlovákiában ezzel a kérdéssel komolyan foglalkoznak. Az eredmény ennek a csatlakozási fejezetnek a lezárása. Ez egy határkő, amelyből azonban új, sürgető feladatok is következtek. Ezek nagy része adminisztratív jellegű, de viszonylag gyorsan, pár hónap alatt megoldást kell találnunk. Nagy gondunk, hogy bár keretünk is van rá, nincs elegendő munkatársunk.

Mégsem talál ilyen jellegű álláshirdetést az, aki megnézi az állami szolgálatra létrehozott hivatal honlapját.

Az állami szolgálatról szóló törvény életbe lépése jelentősen lassította a folyamatot, hiszen számunkra is az említett hivatal írja ki a pályázatokat és ez több hónapos folyamat. Nekünk viszont olyan helyeink is üresen állnak, amelyekre már ezt a pályázatot kiírták, csak nem sikerül betölteni azokat. ĺgy ideiglenes állami szolgálatba most is fel tudnánk venni angolul beszélő munkatársakat, akik később jelentkezhetnének az állandó állami szolgálatra kiírt pályázatokra. Azt tervezzük, hogy ezeket a munkalehetőségeket hamarosan a saját honlapunkon is közzétesszük, így az érdeklődőknek érdemes figyelni a www.build.gov.sk című minisztériumi honlapot is.

Lentről, az érintettek szemszögéből a régiófejlesztésnek két nagy hátránya van, a tudáshiány és a forráshiány. Vannak valamilyen terveik, hogy a megfelelő tudás és az információk könynyebben eljussanak az emberekhez?

A tudáshiány csökkentésére különféle oktatásokat és képzéseket tervezünk. Ilyenek már korábban is voltak, ezeket szeretnénk kibővíteni, főként a regionális, illetve a helyi önkormányzatok munkatársai számára. Az is valószínű, hogy tananyagot megjelentetjük a minisztériumi honlapon, hogy így általánosan hozzáférhetővé váljon. Szintén ez a csatorna lesz a leggyorsabb lehetőség az egyéb információk közzétételére. A nyomtatott forma kevésbé valószínű, hiszen ez sokba kerül, és erre nincs keretünk. A lényeg az, hogy akit a dolog érdekel, megtalálja a megfelelő információs rendszeren belül azt, amire szüksége van.

A másik nagy gond a forráshiány. Az infrastrukturális projektumok esetében általában 25 százalékos önrészt kell biztosítani. Az elmaradott régiók esetében ez különösen nehéz. Terveznek ezzel kapcsolatban valamilyen intézkedéseket?

Minden uniós támogatás lényege, hogy nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti a helyi forrásokat.

Ezzel viszont olyan helyzet állhat elő, hogy a gazdagabb régiók tudnak majd projektumokat előkészíteni, a szegényebbek lemaradása pedig tovább nő.

Ez nem egészen így van, külön programozási dokumentumok vonatkoznak Pozsonyra és környékére, ahol mások az igények. A mostani támogatás sem a gazdagabb régiókba jut, és erre törekszünk a jövőben is.

Miként határozzák meg, hogy mely régióknak van jobban szükségük a támogatásra?

Ennek több mutatója van, például a munkanélküliség, a befizetett adó mértéke, a nagyobb üzemek bezárása utáni strukturális problémák és hasonlók.

Mennyire érdeklődik a minisztérium a magyarországi tapasztalatok iránt? Ott sok mindent másként oldottak meg, mint nálunk. Az ottani rendszerről elmondhatjuk, hogy talán hamarabb eljuttatja a szükséges információkat az emberekhez. Léteznek megyei és régiós területfejlesztési alapok, illetve központilag támogatott kistérségi menedzserek, akik valóban az emberekhez közel tevékenykednek.

Ezzel kapcsolatban egyelőre nem létezik megalapozott felmérés. Mi egyelőre a meglévő tapasztalatok alapján folytatjuk a munkát. Ha valamit érdemes átvenni a magyarországi tapasztalatokból és be tudjuk azt illeszteni a mi rendszerünkbe, akkor nyilvánvalóan megtesszük.

A régiófejlesztés lényegében lekerült a megyei önkormányzatokhoz. Miként értékeli a munkájukat és milyen a kapcsolatuk a minisztériummal? A legtöbb megyében a nyilvánosság előtt nem nagyon látszik, hogy valamit is tennének.

A saját láttatásuk a megyei önkormányzatok feladata, ezért mi itt a minisztériumban nem sokat tudunk tenni. A mi viszonyunk velük elég jó, főleg Nyitrán, Pozsonyban és Kassán, de a régiófejlesztési főosztályok, a régiófejlesztési bizottságok vezetői, illetve a megyeelnökök mindenütt nagyon pozitívan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Felfogták ugyanis, hogy ily módon segíteni tudnak a megyéjüknek. A megyei adminisztrációk az év elején alakultak és az azóta eltelt időben a kapcsolatok sokat fejlődtek.

Hogy áll a Nemzeti Régiófejlesztési Terv kidolgozása és miért van rá szükség?

November 15-én adjuk le az előzetes javaslatunkat véleményezésre az Európai Bizottságnak. A munka várhatóan az év végén fejeződik be, és az anyag februárban kerül a kormány elé, márciusban pedig Brüsszelbe. A tervre az uniós csatlakozás után megnyíló strukturális alapok felhasználása miatt van szükség. A brüsszeli jóváhagyás után a további döntéseket már itthon hozhatjuk meg.

Ez azt jelenti, hogy a strukturális programoknak hasonló rendszerük lesz, mint most a SAPARD Programnak, vagyis meglesz a pénzügyi keret, a játékszabályok és a hazai lebonyolító ügynökség?

Nagy vonalakban hasonló lesz, de azért lesznek nem elhanyagolható különbségek is.

Amennyiben sikerül tartani a csatlakozási harmonogramot, akkor 2004-ben valóban hozzáférhetővé válnak a strukturális alapok?

Ez így lesz, más kérdés viszont, hogy mikor válik lehetségessé a konkrét pénzek merítése. Ráadásul abban az időszakban még a mostani előcsatlakozási alapok is futnak majd, így számíthatunk a kettő összemosódására.

Az idei év abból a szempontból is érdekes, hogy a Phare határ menti együttműködési program a kormányhivataltól átkerül az Önök minisztériumához. A pályázóknak eddig nem túl kedvezőek a tapasztalataik. Elég csak arra utalni, hogy az 1999-es pénzügyi keretből idén írtak ki pályázati lehetőségeket, az Interneten nem tették közzé a szükséges adatokat, de beszélhetnénk az elbírálás színvonaláról is. Számíthatunk arra, hogy ez másként lesz?

Mi gyorsabban és ellenőrizhetőbben szeretnénk dolgozni a kormányhivatalnál. A döntéshozatal során pedig nagyon igyekszünk majd elérni, hogy a pályázóknak ne legyenek negatív tapasztalataik.