A bűnüldöző szervekhez nem nyúlnak

A program jelentősebb változásokkal számol a bíróságok működését illetően. Egyebek mellett lehetővé tenné a bíróságok nyilvános ellenőrzését, új szabályokat vezetne be a bírók és a bíróságok elnökeinek megválasztására. Lucia Žitnanská (Híd) igazságügyi miniszter megnyitná a bíróságokat az ügyvédek előtt. Növelnék az adminisztratív munkaerő számát, és tehermentesítenék a bírókat, bizonyos feladatok ellátását bírósági titkárokra bíznák. Kristína Babiaková, a Via Iuris munkatársa szerint az intézkedések függetleníthetik a hazai bíróságokat, és segíthetnek visszaszerezni a lakosság bizalmát. A kormányprogram javítana a bírósági alkalmazottak munkakörülményein, az viszont nem világos, hogy milyen változtatásokat tervez, és ami ennél is fontosabb, milyen forrásokból valósítaná meg azokat. Ellenőrizhető bíróságokA kormány olyan intézkedések bevezetésére kötelezi magát, melyek lehetővé tennék a bírók hatékonyabb felelősségrevonását, számolnak rendszeres értékelésükkel is. Úgynevezett „értékelő tanácsok” alakulhatnak, viszont a bírók egymást értékelnék, ami nem a legszerencsésebb megoldás. Szakértők szerint minden a rendszer felállításán múlik, el kell kerülni, hogy ezt a „kényelmetlen” bírók büntetésére használják fel, ahogyan erre a közelmúltban már volt példa. Rátermett bírókMódosítanák az Alkotmánybíróság működését szabályozó alkotmánytörvényt, új kritériumokat vezetnének be az alkotmánybírók megválasztására, és változást ígérnek a hivatali idejüket illetően is. Alapvető kritériumként a szakmai rátermettséget és erkölcsi érzéket jelölték meg. Egyértelmű szabályokat ígérnek az alkotmánybírók kinevezésével kapcsolatban is. Andrej Kiska államfő jelenleg 3 alkotmánybírói posztra nem nevezett ki senkit, mert a Smer jelöltjeit alkalmatlannak tartja a poszt betöltésére. Érintetlen ügyészségA koalíció vezetői már az első tárgyalások után kijelentették, az ügyészségen nem lesz változás, és ehhez a kormányprogramban is tartják magukat. Jaromír Čižnár – Robert Fico évfolyamtársa – terepe tehát érintetlen marad. Elemzők szerint a főügyészséget politikamentessé, működését átláthatóvá kellene tenni, de egyszersmind lehetővé kellene tenni nyilvános ellenőrzését is. Minimalizálni a korrupciótA kormányprogram már a jogszabályok megalkotásánál felmérné, hogy az egyes törvényjavaslatok milyen mértékű korrupciós faktort hordoznak magukban. A szerződések nyilvánosságra hozásának kötelességét általánossá tennék az önkormányzati tulajdonban levő vállalatok esetében. Az állami intézmények minden alkalmazottjának nyilvános lenne a bére és az életrajza. Ez eddig csak a vezető beosztású alkalmazottak esetében volt kötelező. Az új offshore-törvényben, melynek elfogadását az első 100 nap alatt szeretné átnyomni az igazságügyi miniszter, részletesebb cégjegyzéket ígérnek azokról a vállalatokról, amelyekkel az állam üzletel, és büntetnék azokat a cégeket, melyek hamis adatokat közölnek magukról. Sok a homályos tételPavol Sibyla, az Állítsuk Meg a Korrupciót szervezet igazgatója szerint a kormányprogramba több értelmes és fontos intézkedés is bekerült, ugyanakkor nagyon sok a homályos javaslat és a semmitmondó bekezdés. „A dokumentumnak olyan részei is vannak, melyeket a négy évvel korábbi kormányprogramból egy az egyben átemeltek. A jogállamiság érdekében ezeket már régen teljesíteni kellett volna” – magyarázza Pavol Sibyla. Hozzátette, az új offshore-törvény körvonalai ígéretesek ugyan, de hatékonysága a jogszabály végső formájától függ majd. Sibyla szerint a valóban hatékony korrupcióellenes intézkedésekhez politikamentessé kell tenni az ügyészséget és a rendőrséget, lehetővé kell tenni azok nyilvános ellenőrzését. Fontos lenne továbbá, hogy a rendőrség belső ellenőrzése különváljon a belügyminisztériumtól. „Nagyon lényeges kérdés, hogy a korrupció ellen küzdő intézmények: a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA), a rendőrség, az ügyészség, a pénzügyi hatóság függetlenül végzik-e majd munkájukat, és felelősségre vonják-e ezen intézmények vezetőit, ha nem teljesítik kötelességeiket” – zárta Sibyla. Ctibor Košťál, a Jól Irányított Társadalomért Intézet (SGI) vezetője fontosnak tartja, hogy elérhetőek legyenek az Állami Számvevőszék (NKÚ) vizsgálódásainak eredményei. A Transparency International Slovensko általában pozitívan értékeli a kormányprogram korrupcióellenes javaslatait, de álláspontjuk szerint a gyakorlat lesz döntő. Hasonló véleményt fogalmazott meg Richard Sulík, az SaS elnöke is. Jóval kritikusabb a kormányprogrammal szemben Miroslav Beblavý (független), aki szerint korábbi pártja, a Sieť korrupcióellenes javaslatainak csak 32%-t tudta átültetni a kormányprogramba. Beblavý egyebek mellett kifogásolja, hogy nem került be a kormányprogramba az adó-visszaigénylések nyilvánosságra hozatala, a köztisztviselőkről szóló törvény módosítása, a közbeszerzési törvény reformja és az uniós alapok lehívását szabályozó jogszabály módosítása. A Sieť programjában a vonatkozó módosításokat a korrupció csökkentésére dolgozták ki.