A Bukaresti 9-eknek nincs egységes álláspontja Kijev NATO-tagságáról

A B9-ek mostani találkozója a NATO összes tagállamának a júliusban tartott vilniusi csúcstalálkozóját volt hivatott előkészíteni. Zuzana Čaputová szlovák államfő a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, a háború kitörése, az energiaválság és az infláció dacára is jobban helytáltak, mint ahogy arra egy évvel ezelőtt, az előző találkozójukkor számítottak. „Láthatóan jobban helytálltunk, mint ahogy azt azok gondolták, akik az ellenségeinknek tartják magukat” – tette hozzá Čaputová. Rámutatott, a gáztartalékok a csúcson vannak, az infláció csökken, Ukrajna többé-kevésbé sikeres önvédelmet folytat, Oroszország pedig az ország egyre kisebb részét tartja megszállva. Az államfő szerint az európai békét Oroszország fenyegeti. Rámutatott, Szlovákia számára mindenek- előtt a régió légvédelmének erősítése a legfontosabb.

Zelenszkij online volt

A szlovák államfő arról is beszámolt, hogy Zelenszkij online csatlakozott a csúcstalálkozóhoz és az aktuális ukrajnai helyzetről tájékoztatta őket. Čaputová szerint a kahovkai vízerőmű felrobbantása mindannyiukat megrázta. „Ez az orosz agresszió során történt brutalitás egy újabb példája” – tette hozzá. Az államfő elmondta, az Ukrajna elleni orosz agressziót a B9 összes állama a nemzetközi jog megsértésének tartja, egyetértenek abban is, hogy segíteni kell Kijevet.

Čaputová elmondta, Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is egyeztettek, hiszen Kijevnek már 2008-ban a szövetség azt ígérte, a jövőben beléphet. Az államfő szerint most a B9 abban tudott megállapodni, hogy gyakorlati segítséget ad Ukrajnának, de a politikai kapcsolatokat is szorosabbra fűzik. „Ezt nem tekintjük a NATO bővítésének, vagy a szövetség Oroszország irányába történő terjeszkedésnek” – tette hozzá azzal, az említett lépéseket garanciául szánják arra, hogy Moszkva a terjeszkedésével ne nyeljen el további államokat és ne tolja közelebb a határait hozzánk. Kijelentette, az ukrajnai civil lakosságot ért szenvedés miatt a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni.

Románia támogatja

Klaus Werner Iohannis román elnök szerint a NATO-tagoknak erősíteniük kell az eruroatlanti együttműködést. Arra emlékeztetett, a szövetség keleti szárnyának országai a háború első vonalában vannak, jelentős biztonsági, humanitárius, gazdasági hatással van rájuk a konfliktus. A B9-országok már fejlesztették a védelmi és az ellenség elrettentésére irányuló képességeiket, de ezen a téren további lépésekre van szükség. Egy összefüggő előretolt védelmi mechanizmus létrehozásának, ezen belül a régióban állomásozó NATO- harccsoportok fontosságát emelte ki. Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, addig fogják támogatni Kijevet, míg arra szükség van. „Megerősítem Románia egyértelmű támogatását Ukrajna euroatlanti integrációjára vonatkozóan” – szögezte le Iohannis azzal, kétoldalú megállapodásban is biztosították Kijevet arról, Bukarest támogatja Ukrajna NATO-tagságát.

Lengyelek, magyarok

Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, Ukrajna szomszédai vagyunk, ezért nem engedhetjük meg, hogy elessen. „Ahhoz is ragaszkodnunk kell, hogy Oroszország térítse meg a háborús károkat, illetve hogy az orosz háborús bűnösöket vonják felelősségre” – szögezte le a lengyel elnök. Duda arról is beszélt, több és tartósabb NATO-jelenlétet szeretnének a szövetség keleti szárnyában. „Örülünk neki, hogy amerikai katonák állomásoznak nálunk, az oroszok ukrajnai inváziójának megindulásakor ez nyugtatta meg nálunk a helyzetet” – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, a biztonság szempontjából Fehéroroszország is fenyegetést jelent, hiszen Aljakszandr Lukasenka rezsimje lehetővé teheti, hogy Moszkva atomfegyvereket telepítsen az ország területére. Duda szerint az egyes NATO-tagok védelmi kiadásainak el kell érnie a GDP-jük 2 százalékát. Lengyelország is támogatja Ukrajnának azon törekvéseit, hogy a NATO tagja legyen.

Novák Katalin magyar államfő megköszönte a vendéglátó államoknak és az online bejelentkező Zelenszkijnek is a találkozót. Kiemelte, a záródokumentumban mindannyian elköteleződtek Ukrajna támogatása és a béke helyreállítása mellett. „Elítéljük Oroszország lépéseit, Ukrajnának legitim joga van az önrendelkezésre” – jelentette ki a magyar államfő azzal, hogy a háborús bűnösöket felelősségre kell vonni. Kiemelte, a háború utáni újáépítésben is szerepet kell vállalniuk. „De addig nem tehetünk irreális ígéreteket” – jelentette ki, majd Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, meg kell tartani Kijev NATO-tagságának perspektíváját. Egyben az Ukrajnában élő kisebbségek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet.

NATO-csúcs jön

Egils Levits lett elnök szerint a NATO tavalyi madridi találkozójának pontjait át kell ültetni a gyakorlatba. Ennek keretében a modern védelmi és elrettentőképességet kell növelni. Levits szerint a NATO gyorsreagálású erőit valódi dandárokká kell fejleszteni, illetve a keleti szárny országainak légvédelmét is integrálni kell. „Illetve Ukrajnát továbbra is támogatni szükséges” – mondta azzal, egészen addig kell segíteni Kijevet, míg győzelmet nem arat. Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban kijelentette, Kijevnek valódi taggá kell válnia. „A kérdés, hogy mikor. A válaszom: a háború lezárása után rövid idővel, vagy közvetlenül utána” – jelentette ki. Szerinte a békét Európában csak Ukrajna NATO-tagsága garantálhatja. „A vilniusi NATO-csúcson el kell döntenünk, hogy Ukrajna a háború után NATO-tag lesz” – jelentette ki.

Gitanas Nausėda litván elnök a találkozó után arról beszélt, mindenkit szeretettel vár országa fővárosába, Vilniusba a NATO-csúcsra. Ő is arról beszélt, a keleti tagállamok védelmi és elrettentési képességeket növelni kell. A megerősített NATO-csapatoknak az év végére bevethetőnek kell lenniük. „Ukrajna jövője a NATO-ban van” – jelentette ki ő is, és hozzátette, reméli, Svédország is hamarosan a szövetség része lesz. „Nincs oka a szövetségeseinknek, hogy hátráltassák ezt a folyamatot” – mondta. A jelenlegi NATO-tagok közül Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá Stockholm csatlakozását.

A kínai kérdés

Petr Pavel cseh államfő a elmondta, azért tartják fontosnak Ukrajna támogatását, mert egy szabad és demokratikus társadalomban szeretnének élni. Az elrettentő és védelmi kapacitások erősítéséről elmondta, ez nem egy Brüsszelből érkező diktátum, hanem azért szükséges ezt meglépni, mert Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent. „Ez a saját szabadságunk megőrzésének feltétele” – tette hozzá. Pavel arról is beszélt, éveken keresztül törekedtek arra, hogy kommunikáljanak Moszkvával, de ez kudarcba fulladt. „Egységesen kell hozzáállnunk a háború utáni Oroszországhoz, de Kínához is” – mondta a cseh államfő azzal, Ukrajna újáépítésében Kína is részt akar majd venni, de ezt nem szabad teljes mértékben átengedni Pekingnek. Pavel is arról beszélt, reméli, Budapest és Ankara mihamarabb megszavazza Svédország NATO-tagságát.

„Oroszországnak azonnal ki kell vonnia a hadseregét a szuverén Ukrajna területéről” – jelentette ki Iliana Iotova Bulgária alelnöke a csúcstalálkozón, de nem foglalt egyértelműen állást Kijev NATO-tagságával kapcsolatban.