A börtönből az utcára: eladták az előzetesben levő férfi lakását

Nyitra/Pozsony. Czingel Zsuzsához szeretne hasonlítani az a hajléktalan férfi, aki néhány hete felverte sátrát a Nyitrai Járásbíróság épülete előtt. Ľudovít Karvai addig akar ott maradni, amíg ügyében nem hirdetnek ítéletet. A tárgyalás csak szeptember végén folytatódik, s nem kizárt, addig éhségsztrájkba kezd, így próbálván ráirányítani a figyelmet a lassú igazságszolgáltatásra.

„Nagy szamár az, aki a bíróságon keresi az igazságot. Exnejem még 2003-ban csalással eladta közös lakásunkat egy ismert színésznek, s a bíróság a mai napig nem hozott ítéletet. Jelenleg a sátor a lakásom” – panaszkodta Karvai. Két évig ült vizsgálati fogságban, mert felesége feljelentette, mondván: férje gyilkossággal fenyegetőzött. Mivel nem volt ellene bizonyíték, végül kiengedték, ám közben az asszony 2003. július 9-én eladta lakásukat. A szerződésre hamisította a férfi aláírását és a hivatali bélyegzőt. 2004 áprilisában Karvai feljelentést tett ellene, s kérte az adásvételi szerződés semmissé nyilvánítását.

„Vannak bizonyos megtámadható jogügyletek, s a harmadik személy akkor veszítheti el a lakást, ha tudott a turpisságokról. Ha olyantól vesz valaki ingatlant, aki nem volt jogosult eladni, akkor csak fiktív szerződést írtak alá, s a vásárló lényegében nem vett semmit, csak kifizette a pénzt. Sajnos, ilyen esetben azok után kell futni, akik az illetőt átverték. Bonyolultabb a helyzet, ha a kataszteri hivatalban már bejegyezték a tulajdonoscserét” – magyarázta lapunknak Gál Gábor jogász. Az asszonyt már elítélték közokirat hamisítása miatt, büntetése 18 hónapig tartó, feltételes szabadságvesztés. A színész viszont nem szívesen mondana le az ingatlanról, legfeljebb eladni hajlandó Karvainak a lakást, sőt felajánlotta, esetleg még egyszer megveszi tőle is, ám neki már csak 250 ezer koronát hajlandó fizetni. Az asszonynak ugyanis már adott 835 ezret. Karvai ezt elutasította, inkább pereskedik.

Gál Gábor szerint Karvai ügye jó példa arra is, hogyan lehet igazságtalanul és indokolatlanul hosszú időre vizsgálati fogságba kerülni. „Lehet, hogy ez csak az előzetesben lévők 1 százalékára vonatkozik, ám számukra a cellában töltött néhány hónap vagy év tragédia lehet. A vizsgálati fogság szigorúbb intézmény, mint a büntetés-végrehajtás. Ezen a nyári szünet előtt próbáltunk változtatni, ám a parlamentben az előterjesztett javaslatot nem sikerült elfogadni, a KDH truccolása miatt. A közlekedési törvény elutasítása után a kereszténydemokraták még saját miniszterük javaslatát sem támogatták, pedig ez némileg javított volna a helyzeten” – fejtette ki lapunknak Gál.

Az ötéves vizsgálati fogságot sokallja. Szerinte ha ennyi idő alatt sem képesek ítéletet hirdetni, akkor komoly hiányosságok vannak. Elképzelhető, hogy a Pápay-gyilkosság ügye is azért húzódott el, mert az illetékes bírók, ügyészek és nyomozók hibáztak, nem készítették elő megfelelően az ügyiratot. „Létező tendencia, hogy ha valakit vizsgálati fogságba zárnak, mindenképpen el akarják ítélni, mindenáron bíróság elé akarják vinni az ügyet, mert utólag senki sem szívesen ismeri el, hogy hibázott” – jegyezte meg az MKP képviselője. Szerinte azzal, hogy Karvai a bíróság előtt verte fel sátrát, nem gyorsítja fel az ügyintézést. A táborozásra egyébként van engedélye a várostól. Egyedüli feltétel: nem botránkoztathatja meg a járókelőket, nem szennyezheti a környezetet és nem zajonghat. (sza, s)