8 milliárdból kampányol Orbán

A betelepítési kvóta elleni tiltakozás nem csak Magyarországon téma, és nem is csak a Fidesz, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök vesszőparipája. A kötelező kvótákat elutasítja valamennyi visegrádi ország – köztük Szlovákia is –, viszont a hangsúlyok nem annyira erősek, mint Magyarországon. Habár Orbánhoz hasonlóan Robert Fico kormánya is megtámadta az Európai Bíróságon az Európai Tanács tavaly szeptemberi kvótadöntését – amely 160 ezer menekült elosztását irányozza elő, akik Görögországban és Olaszországban kértek menedékjogot –, a hangnem nálunk a márciusi választások óta visszafogottabb. A szlovák kormány egyébként még tavaly karácsonykor 150 asszír menekültet hozott az országba.

A kezdetek

Ezzel szemben Magyarországon a tavaly kicsúcsosodott menekültválságot kihasználva a kormány már egy éve csúcsra járatja a menekültekkel való riogatást. Habár a Jobbik már 2015-ben belengette, hogy népszavazást akar a kvótákról, az aláírásgyűjtés is megkezdődött, a konkrét beadványig nem jutott el a szélsőséges párt. Ezzel szemben Orbán Viktor februárban bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kérdésben, amelyet be is nyújtottak a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A kérdés így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kérdést magát is sokan vitatják. Egyrészt azért, mert az „Európai Unió” nem hoz döntést, csak annak egyes szervei. A tavalyi kvótadöntést is az Európai Tanács hozta, amely a tagállamok képviselőiből áll. Az adott esetben a tagországok belügyminiszterei döntöttek többségi szavazással, négy belügyminiszter – a szlovák, a lengyel, a magyar és a cseh ellene szavazott, a finn tartózkodott.

8 milliárdos kampány

A kormány természetesen arra buzdít, hogy mindenki nemmel szavazzon, és ezért mindent meg is tesz. Sajtóinformációk szerint már eddig több mint 8 milliárd forintot öntött a megkérdőjelezhető hitelességű kampányba. A városnyi menekült azóta már Szegednyi lakosú várossá nőtt a kormány kampánya szerint, vagyis mintegy 160 ezer ember kötelező befogadásával ijesztgetnek. Pedig az uniós döntés jelenleg összesen 160 ezer menekült elosztásáról szól, amelyből Magyarországnak mintegy 1300 embert kellene befogadnia.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) által kikért adatok szerint a kampányra a kormány összesen mintegy 8 milliárd forintot (26 millió euró) fordít, a népszavazás lebonyolítása hasonló összegbe kerül, vagyis mintegy 16-17 milliárd forintot (52-55 millió euró) emészt fel csak a kormányoldalon a referendum. A kampányköltség legnagyobb részét a kormányközeli média kapja. Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek elsősorban a nemzetközi politikai céljainak eléréséhez van szüksége a népszavazás eredményességéhez.

Ellenzéki kérdőjelek

A kormánnyal azonos állásponton talán csak a Jobbik áll, akik szintén a „Nem” szavazatra buzdítanak, de közben inkább azért kampányolnak, hogy minél kevesebb ember menjen el, a népszavazás sikertelen legyen. A legnagyobb bánatuk, hogy a kormány „ellopta” tőlük a népszavazás témáját.

A baloldali ellenzék is megosztott a kérdésben. A Lehet Más a Politika (LMP) nem mondja meg választóinak, hogyan szavazzanak. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) távolmaradásra kéri választóit. Egyes civilszervezetek, például a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a viszonylag erős kampányt folytató Kétfarkú Kutya Párt arra kérik a választókat, hogy menjenek el szavazni, de érvénytelen voksot adjanak le. Az érvénytelen voks szintén nem számít bele a részvételbe. A voksolás érvényességi küszöbe 50 százalék, ami akár sikerülhet is a Fidesznek a legutolsó felmérések szerint.