2021-ben megszámolnak bennünket

Pozsony |

Bár az államfő aláírta a népszámlálásról szóló törvényt, még nem tudni, bejelölhetünk-e majd több nemzetiséget vagy a leggyakrabban használt nyelvet. A felmérés eredményei kulcsfontosságúak a kisebbségi támogatások odaítélése és a nyelvhasználati jogok meghatározása szempontjából.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök szerdán írta alá a 2021-ben esedékes népszámlálásról szóló törvényt. A jogszabály azonban nem határozza meg, hogy a kérdőíven a válaszadók megadhatnak-e több nemzetiséget vagy többnyelvűként is meghatározhatják-e magukat. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos elmondta, a felmérés módszertanát szeptember végére, október elejére dolgozza ki a népszámlálásért felelős Statisztikai Hivatal. A kormánybiztos augusztusban levélben kéri majd a hivatal vezetőjét, hogy a népszámlálás során tegyék lehetővé a többnyelvűség és a több nemzeti identitás jelölését. A kormánybiztos mind a nyelv, mind a nemzeti identitás esetében azt javasolja, hogy kettőnél több lehetőséget is meg lehessen jelölni. Hozzátette, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is van erre lehetőség.

Lehetőséget kell biztosítani a több nemzetiség jelölésére

Mrva Marianna, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint a népszámlálás elsődleges célja, hogy a lehető legpontosabb képet adja a populációról. „Ha feltételezzük, hogy lehetnek csoportok, akik több nemzetiséghez vagy etnikumhoz tartozónak vallják magukat, például a vegyes házasságból született gyerekek, akkor a népszámlálási ívben lehetőséget kell biztosítanunk számukra a több nemzetiség vagy etnikum megjelölésére” – mondta a szakember. Mrva szerint így nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy a lakosság mekkora részét érinti a több nemzetiséggel való azonosulás, hanem azt is, hogy milyen további jellemzői vannak ennek a csoportnak. „Az ún. multietnicitás vizsgálata bevett gyakorlat a környező országokban” – tette hozzá a szociológus.

A népszámlás a nyelvi és más kisebbségi jogok esetében kiemelt fontossággal bír. A felmérésben sok más adat mellett a nemzetiségre és a leggyakrabban használt nyelvre is rákérdeznek. Azt, hogy hányan vallják magukat a nemzetiségekhez tartozónak, több jogszabály is figyelembe veszi. Így például kisebbségi nyelvű helységnévtáblákat ott helyezhetnek ki, ahol a nemzetiség számaránya a népszámlálás adatai szerint eléri a 20%-ot. A felmérés eredményét a Kisebbségi Kulturális Alap 8 millió eurós támogatásának szétosztásánál is tekintetbe veszik. 

A kisebbségi jogokat szabályozó törvények azonban nem számolnak azzal, hogy a népszámláláskor több nemzetiséget is be lehetne jelölni. Jelenleg nyitott a kérdés, hogy a magukat multietnikusnak való személyek a jogszabályok értelmében melyik nemzet létszámába tartoznak bele. 

Egész vagy fél

Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogásza lapunknak korábban azt nyilatkozta, az, hogy az egyes törvények miként veszik figyelembe a többes identitást, nem jogi kérdés. „A jelenlegi törvényeket úgy írták meg, hogy mindenkiről feltételezik, egy nemzetisége van. Ha többet is meg lehet adni, akkor ehhez kell igazítani a törvényeket. Ebben az esetben annyit fog számítani egy nemzetiség, amennyit a törvény majd megszab” – mondta Fiala-Butora. Példaként a nyelvhasználati törvényt hozta, amely akár egész értékűnek is számíthatja a rész-nemzetiségeket bevalló személyeket. Így például, ha egy 100 lakosú faluban 10 csak magyart jelölő személy, továbbá 15 magyar és egyben szlovák nemzetiségű ember van, akkor ez a törvény értelmében lehet 25 magyar, és a településre érvényessé válik a kisebbséginyelv-használati törvény. A kulturális támogatásoknál akár más kulcs is működhet, az is elképzelhető, hogy egy magyar–szlovák multietnicitású személy 0,5 értékkel számítson a támogatás meghatározásakor. „Ezeket nem lehet a mostani törvényekből kiolvasni, mivel azok más helyzetre lettek kitalálva – mondta Fiala-Butora. – El kell dönteni, hogy miként lenne a legészszerűbb kezelni a többes identitásokat, és ha ez a döntés megszületik, akkor törvénybe lehet ezt foglalni. Vagy a mostani törvényeket lehet ennek fényében értelmezni.” 

Nemzetiség vagy nyelv

Bukovszky László (Híd), kisebbségi kormánybiztos szerint is törvénymódosításra lesz szükség „Ha valóban több identitást is be lehet majd jelölni, akkor meggyőződésem, hogy legalább a kisebbséginyelv-használati törvényt és a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló jogszabályt módosítani kell” – mondta. Úgy véli, hogy a jövőben nem a nemzetiséghez, hanem a leggyakrabban beszélt nyelv kategóriájához kellene kötni a kisebbségi jogokat. A 2011-es népszámlálás alkalmával Szlovákiában 458 467 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, de 508 714-en úgy nyilatkoztak, hogy magyar az anyanyelvük.

Arra, hogy a népszámláláskor többes identitást is be lehessen vallani, Szlovákiát nemzetközi norma is kötelezi. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alapján ugyanis „rugalmasan” kell megszabni azoknak a községeknek a körét, ahol használhatók a kisebbségi nyelvek. Ennek a mostani gyakorlat nem felel meg. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!