2017-től emelkedhet a nyugdíjkorhatár

Konkrétan a most 50 éves ember már nem 62 évesen vonul nyugdíjba (napjainkban a nők és férfiak számára egységesen 62 év a határ), hanem 63 évesen, a napjainkban 40 éves hozzávetőlegesen 65 évesen, a 30 éves pedig 68 évesen – derül ki a pénzügyminisztérium keretén belül működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) napvilágot látott tanulmányából. Az intézet tanulmányához csatolt táblázat szerint 2017-től kezdődően évente átlagosan 50–55 nappal, más források szerint 40 nappal tolódik ki a nyugdíjkorhatár. „Senkit sem akarunk riogatni, de egyszerűen nincs más választásunk. A környező országok is hasonló intézkedéseket tesznek e téren, sőt ezek jóval drasztikusabbak, mint amiket mi tervezünk” – nyilatkozta a Pravda napilapnak Jozef Burian szociális és munkaügyi államtitkár, aki hozzátette: nem tesznek különbséget a férfiak és a nők várható átlagéletkora között. A Fico-kormány már korábban jelezte, 2016-ig, azaz a következő parlamenti választásokig nem változik az öregségi nyugellátás feltételrendszere, márpedig az Európai Unión belül nálunk van az egyik legalacsonyabb nyugdíjkorhatár – csupán az osztrák, brit és román nők vonulhatnak 60 évesen nyugdíjba, illetve a bolgár, észt, horvát és lengyel nők 61 évesen. Az uniós országok azonban kénytelenek lesznek a korhatár emelésére, 2020 után várhatóan már nem lesz olyan ország, ahol a 65 évesnél fiatalabb nyugdíjasok is lesznek. Ki fizeti a nyugdíjat?Szlovákiában 2014 májusában lépte először túl az 1 milliós határt az öregségi nyugdíjasok száma (a korkedvezményesekkel és rokkantnyugdíjasokkal együtt ez a szám megközelíti az 1,3 milliót), májusban az átlagos szlovák öregségi nyugdíj 399 euró volt (az átlagkereset 820 euró). Az ország munkaképes korú lakosságának létszáma 2,7 millió fő, ebből ténylegesen mintegy 2,3 millió fő dolgozik. Mivel számos alkalmazott „optimalizálja” adózását, magyarán nem fizet be rendesen a Szociális Biztosítóba, ezért Szlovákiában valójában 1,7 aktív alkalmazott tart el 1 nyugdíjast, ez a mutató 2030-ra 1,25-re mérséklődhet. Nem is annyira a nyugdíjkorhatár emelése a gond, mint inkább az alacsony várható életkor. Ha valóban a tervezett ütemben emelik majd a nyugdíjkorhatárt, egyre többen lesznek majd, akik egy fillér nyugdíjat sem kapnak, mert már a nyugdíjaztatásukat sem érik meg. Az idén született lányok esetében a várható életkor 79,5 év, a fiúknál viszont csak 71,5 év, így egy átlagos, idén született fiúgyermek elméletileg fél év nyugdíjra számíthat majd, mivel az IFP adatain alapuló számítás szerint a nyugdíjkorhatár esetükben már mintegy 71 év lesz. Ennél is nagyobb gond, hogy Szlovákiában az idős kor általában betegségekkel párosul, a statisztikai adatok szerint egy átlagos ember 53 éves koráig őrzi meg egészségét. Öregedő társadalom – lassuló gazdaságMinél jobban elöregedik a lakosság, annál lassúbb a gazdasági növekedés. A jelenlegi adatokból kiindulva 2060-ban Szlovákia lesz az Európai Unió negyedik legöregebb lakosságú állama – figyelmeztetett a Szlovák Rádió Szombati dialógusok vitaműsorában Marek Radvanský, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdásza. Vladimír Baláž, a SAV Prognosztikai Intézetének kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben napjainkban 1 millió nyugdíjast számlál az ország, addig 2040-ben már 2 milliót, 2060-ban pedig eléri a 2,2 milliót – másrészt az aktív munkaviszonyban levők száma ennél kisebb lesz. Jozef Burian szociális és munkaügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években az öregségi nyugdíj nagysága felkúszott a mindenkori átlagbér 47 százalékára, ám ez Baláž szerint tartósan nem fenntartható, 40 év múlva már újra 30 százalék alá eshet, ráadásul addig a bruttó hazai össztermék (GDP) 13 százalékát fordíthatja az állam a nyugdíjfolyósításra. (SITA, shz, lpj)