2017 nyugodtabb lesz, mint 2016

A koalíció kormányoz

Nem lehet arra számítani, hogy a koalícióban olyan súlyos problémák keletkeznek, amelyek a felbomlását eredményeznék. A kormányzás azonban nem lesz problémamentes, az SNS, elsősorban Andrej Danko házelnök az eddigiekhez hasonlóan generálja majd a gondokat. Az első lehetséges problémaforrás a Szlovák Rádió és Televízió elnökének megválasztása lesz, Václav Mika mandátuma az első félévben lejár. A közel egyéves tapasztalatok alapján azonban számítani lehet arra, hogy Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter és Andrej Danko talál kölcsönösen elfogadható jelöltet, ez azonban nem Mika lesz.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"261161","attributes":{"alt":"","author":"TASR-felvétel","class":"media-image","height":"2912","style":"width: 600px; height: 435px;","title":"Robert Fico és Andrej Danko","typeof":"foaf:Image","width":"4016"}}]]

Kaliňák (még) marad

Nem látszik valószínűnek a Bašternák-ügyben legérintettebb miniszter, Robert Kaliňák távozása. Leváltása csak akkor lenne valószínű, ha újabb, súlyosabb fejlemények merülnének fel ellene, ha ez elmarad, akkor Robert Fico miniszterelnök azért sem fogja leváltani miniszterét, hogy ne tűnjön gyengének. Az sem kizárt, hogy az ügyészség valamilyen kisebb fajsúlyú ügyben vádat emel Bašternák ellen, amivel Fico és Kaliňák kényelmesen takarózhat.

Ellenzéki botránypolitika

Igor Matovič vezetésével az ellenzék folytatja az eddigi „botránypolitizálását”, de nem alakul ki szorosabb együttműködés az OĽaNO és az SaS között. Mivel a parlamenti választások csak 3 év múlva lesznek, új párt megalakulására sem lehet számítani. Richard Rybníček ugyan tesz majd néhány kísérletet arra, hogy láttassa tavaly bejelentett pártját, a TOSKA-t, de kicsi az esélye, hogy mérhető támogatást szerez 2017-ben. Várhatóan nem alakul még párttá a Progresszív Szlovákia mozgalom sem, és Andrej Kiska államfő sem hoz létre pártot.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"261163","attributes":{"alt":"","author":"SITA-felvétel","class":"media-image","height":"2000","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Igor Matovič","typeof":"foaf:Image","width":"3000"}}]]

Kotleba bukhat

A megyei választások egyetlen valós tétje az lesz, hogy Marián Kotleba képes lesz-e megismételni 2013-as győzelmét Besztercebánya megyében. Az eredményét befolyásolhatja, hogy új feltételekkel – egyfordulós választáson – választjuk-e meg a megyefőnököket. Kotleba legyőzhető, ha Besztercebánya megyében a koalíció és az ellenzék nem kizárólag egymásra összpontosít. A szélsőséges politikus így bukhat a választásokon.

Vad koalíciók

A szokásokhoz híven vadabbnál vadabb koalíciókra lehet számítani a megyei választásokon. Ezúttal azonban a megyei partnerek kiválasztását befolyásolhatja az országos koalíció is, vagyis több megyében lehet számítani arra, hogy a Híd is megjelenik a Smer vagy akár az SNS partnereként. Kassa megyében ez nem újdonság, ott a Smer és a Híd, illetve az MKP is, már korábban is jó viszonyt ápolt, 2013-ban Zdenko Trebuľát a Smer–Híd–MKP koalíció támogatta a megyeelnöki posztra. Besztercebánya megyében az MKP tagja volt egy Smer-vezetésű, Vladimír Maňkát (Smer) támogató vegyes koalíciónak, amelyben együttműködött a KDH-val és a HZDS-szel is.

MKP–Híd: a próbaév

A megyei választások megmutatják, hogy a két párt képes lesz-e a komolyabb együttműködésre a 2018-ban esedékes helyi önkormányzati választásokon. A Híd és az MKP legnagyobb eséllyel azokban a megyékben – Pozsony, Kassa, Besztercebánya – lesz képes koalíciót kötni – feltehetően egy szélesebb együttműködés keretében, ahol alacsonyabb a magyar lakosság aránya. Van esély a koalícióra Nyitra megyében is, ahol ezt már 2013-ban kipróbálták a megyeelnök-választáson, igaz, sikertelenül. Kérdéses azonban, hogy képesek-e közös képviselőlistát állítani. Nagyszombat megyében van a legkisebb esély a megegyezésre, és nem is lesz közös lista, ha az MKP Berényi Józsefet jelöli a megyeelnöki posztra.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"261164","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"1920","style":"width: 600px; height: 414px;","title":"Menyhárt József és Bugár Béla","typeof":"foaf:Image","width":"2782"}}]]

Magyar párbeszéd

A Dunaszerdahelyen elindított párbeszéd, ha kicsit nyögvenyelősen is, de folytatódik 2017-ben, fenntartva az együttműködés látszatát. Az oktatás után a következő témának a kultúra, a kultúratámogatás kínálkozik, mivel év közben létrejön a Kisebbségi Kulturális Alap. Kérdés, hogy az MKP mennyire lesz hajlandó felfedni a magyarországi kulturális támogatások hátterét.

Lassuló gazdaság

A 2015-ös 3,8 és a tavalyi 3,3 százalékos gazdasági növekedést követően Szlovákia gazdasága idén csupán 3,1 százalékkal bővülhet – derül ki a jegybank előrejelzéséből. Elemzők a lassulást az uniós támogatások csökkenő felhasználásának tulajdonítják. A szlovák gazdaság motorja – a csökkenő munkanélküliségnek és a növekvő béreknek köszönhetően – idén a hazai kereslet lesz.

Kevesebb munkanélküli

Idén is folytatódik a munkanélküliek számának csökkenése, habár sok régióban már szinte teljes a foglalkoztatottság. A csökkenés üteme lassul, a gyártók már több szakmában is munkaerőhiánnyal számolhatnak, ami tovább növeli a külföldi munkaerő arányát Szlovákiában. A munkanélküliség a jelenlegi mintegy 9%-os szintről 8 százalék alá eshet vissza.

Emelkedő kamatok

Az elemzők azzal riogatnak, hogy idén már enyhén nőhetnek a hitelkamatok, a korábban kölcsönt felvevők az elkövetkező időszakban így egyre nagyobb kiadásokkal számolhatnak, ezzel párhuzamosan azonban nem várható a betéti kamatok gyors növekedése. A fogyasztói árak idén már Európa legtöbb országában nőhetnek, miközben a betéti kamatok továbbra is stagnálhatnak, vagyis idén a lakossági megtakarítások értékvesztésére kell számítani.

60 dolláros kőolaj

Az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkenő üzemanyagárak idei alakulásával kapcsolatban egyelőre rendkívül sok a bizonytalanság. Már életbe lépett az OPEC termeléscsökkentési megállapodása, de kérdés, hogy a korlátozást vállaló államok mindegyike tartja-e magát az ígéretéhez. Ha sikeresen csökken a termelés, folytatódhat az olajár emelkedése, de ezt megakaszthatja a palaolaj-termelés ismételt felfutása, mivel ezeket a kutakat a jelenlegi árfolyam mellett már megéri újraindítani. Az olajár ezért 60 dollár körül rekedhet meg.

Recseg az Európai Unió

Az idén éppen 60 éves Európai Unió állam- és kormányfők klubjában új, EU-ellenes tagok bukkanhatnak fel három olyan országból, amelyek az 1957-es római szerződés hat eredeti aláírója közt voltak. Hollandia, Franciaország és Németország is választ. Hollandiában Geert Wilders a márciusi választás esélyese, bár nem biztos, hogy össze tud hozni egy koalíciót maga mögé. Egy hónappal később jön a francia elnökválasztás. Elméletileg esélyes Marine Le Pen is, aki népszavazással léptetné ki a nettó befizető országot az EU-ból, de várhatóan Francois Fillon, a jobboldal a jelöltje lesz az új francia elnök. Októberben Angela Merkel áll sorompóba. Ugyan egy nagykoalíció áll mögötte, de a saját pártja keményvonalasai és a feltörekvő populista Alternatíva Németországnak miatt erősödő nyomás alatt lesz, ráadásul a decemberi berlini terrortámadás alaposan megtépázhatja a népszerűségét. Ennek ellenére még jó eséllyel pályázik az újabb kancellári ciklusra.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"261165","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"1972","style":"width: 600px; height: 411px;","title":"Donald Tusk","typeof":"foaf:Image","width":"2881"}}]]

Brüsszeli változások

Ami biztos, hogy lecserélik az Európai Parlament elnökét. Martin Schulz helyét akár Antonio Tajani örökölheti meg a jobboldali populista Silvio Berlusconi pártjából, aki a legnagyobb EP-csoport, az Európai Néppárt jelöltje. Az uniós kormány, az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Juncker is belengette, hogy lemond, ha Martin Schulz távozik. Bár később a szóvivője visszatáncolt Juncker kijelentésétől, az eset jelzi, hogy a pletykák szerint egészségügyi gondokkal is küzdő elnök lemondhat. A tagállami vezetőkből álló Európai Tanács üléseit levezető lengyel Donald Tusk 2,5 éves mandátuma szintén év közepén jár le. Újra lehet választani, de ezt a saját országának a kormánya nem támogatja, és furcsa lenne, ha így meghosszabbítanák a megbízását.

Téma marad a migráció

A migráció megugorhat a tavalyi visszaesés után, ami nagyrészt az uniós–török megállapodásnak volt köszönhető. Ankara folyamatosan az egyezség felrúgásával fenyegetőzik, ha 2016 végéig nem kap vízummentességet, márpedig saját maga miatt nem kapott, mert egy feltételt nem hajlandó teljesíteni hozzá. A török partoktól alig néhány kilométerre található görög szigeteken enélkül is túlfeszülhet a helyzet, ha nem vesz át onnan menedékkérőket a többi tagállam. Ráadásul még mindig nincs döntés arról, felső határ nélkül szétosztják-e az EU-ba érkező menedékkérőket.

Beindul a brexit

A britek elindulnak a kijárat felé. A londoni kormány március végéig szeretné beadni a hivatalos kérelmet, ha a folyamatba nem zavar be egy bírósági döntés. Januárban derül ki, kell-e a parlament a tárgyalások megkezdéséhez. Ha igen, akkor az ellenzék megpróbálhat feltételeket támasztani a kilépéshez, és a nagyjából harmadrészt függetlenekből álló felsőház szintén megkavarhatja az amúgy is bonyolult folyamatot. A tárgyalásokra elvileg két év van, de idén legalább az kiderülhet, mit akar a brit kormány. Az biztosnak látszik, hogy a már ott élő uniós munkavállalók maradhatnának, de a többieket nem engednék be korlátozások belül.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"261166","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"2745","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"Theresa May ","typeof":"foaf:Image","width":"4118"}}]]

Az Iszlám Állam vége

Ugyan Francois Hollande francia államfő tegnap az iszlamisták elleni küzdelemben részt vevő francia katonák előtt mondott beszédében azt mondta, hogy 2017 a terrorizmus feletti győzelem éve lesz, még nagyon hosszú út vezet a végső győzelemig. Az iraki Moszul ostroma az óév utolsó napjaiban újraindult, s ha minden jól megy, január végére, február derekára bevehetik az iszlamisták legfontosabb iraki bázisát. Ezzel együtt idén sem zárhatóak ki az újabb merényletek Európa nagyvárosaiban. Az Iszlám Állam Szíriában is komoly hátországgal rendelkezik, márpedig az ottani polgárháború zűrzavara komoly hátteret jelent a szélsőségesek számára. (lpj, só, mi)