Strasbourg/Pozsony. Az Európai Bizottság ismertette a mene-kültkvótákra vonatkozó terve-zetét. Összesen 160 ezer me-nedékkérőt osztanának szét 25 uniós ország között. Szlo-vákiának 1502 migránst kel-lene átvennie.
1502 menekült jutna nekünk
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_1441868982043_5.jpeg.webp?itok=EbYjgUbP)
Strasbourg/Pozsony. Az Európai Bizottság ismertette a mene-kültkvótákra vonatkozó terve-zetét. Összesen 160 ezer me-nedékkérőt osztanának szét 25 uniós ország között. Szlo-vákiának 1502 migránst kel-lene átvennie. Robert Ficónak és az ellenzéki politikusoknak nem tetszik a terv.
Indulhat a brüsszeli szkanderezés. Az Európai Bizottság (EB) bemutatta második menekültkvóta tervezetét (az első még májusban elbukott): Brüsszel 160 ezer menekültet osztana szét a tagállamok között. A transzfer alól három állam (Dánia, Nagy-Britannia és Írország) mentesülne egy korábbi szerződéses kivétel miatt.
Szlovákia 1502 menekültet kellene, hogy befogadjon, ha ezt nem akarja megtenni, fizetnie kellene Brüsszelnek. Az első kvótatervhez képest nem csak a létszám újdonság, hanem az is, hogy Olaszország és Görögország mellett Magyarország is kedvezményezett tagállam lenne. Sőt, a 160 ezres tömegből a Magyarországon regisztrált menekültek adnák a relatív többséget (54 ezret). Ezeknek a menekülteknek a többsége ugyanakkor már nincs Magyarországon, régen elment nyugati irányba.
Robert Fico továbbra is elutasítja a javaslatot. „Milyen értelme van a kvótáknak? Hiszen ezek az emberek nem akarnak itt élni. Leláncoljuk őket? Bezárjuk őket?” – nyilatkozta a kormányfő a kabinet tegnapi ülése után, aki szerint a döntés diktátum lenne, amelyet Szlovákiára erőltetnek.
A javaslatról jövő hétfőn a belügyminiszterek rendkívüli ülésén fognak tárgyalni, a kvótákat elutasító államok viszont azt szeretnék, ha a kérdésben rendkívüli kormányfői csúcsot rendeznének. A kvóták elfogadásához minősített többség szükséges: vagyis a javaslatot a tagállamok legalább 55%-nak (legalább 16 kormány) kellene megszavaznia, a támogató államok pedig az EU népességének minimum 65%-át kell, hogy képviseljék. Mivel a németek hetek óta keményen lobbiznak, az unió többségét már meggyőzték, főként a nagy tagállamokat. Így a kvótákat elutasító V4-es államok csak az ún. blokkoló kisebbségben bízhatnak (legalább négy ország, minimum a népesség 35%-a), ám kérdéses, ezt meg tudják-e szerezni. Magyarországi háttér-információk alapján egyébként lehet, hogy végül Budapest is engedne, mivel időközben kedvezményezetté vált. Elemzők egy része úgy véli, a visegrádi államok is azért küzdenek ilyen keményen a kvóták ellen, hogy „felsrófolják” az árat, és minél több.
„A bevándorlást legalizálni kell! Nem elég, ha tiltakozunk az illegális bevándorlás ellen” – jelentette ki tegnap az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker, az EB elnöke. Juncker azt is kilátásba helyezte, hogy a bizottság a következő hetekben kötelezettségszegési eljárásokat fog indítani azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem tartják be a menedékkérők fogadására vonatkozó EU-s előírásokat. Konkrét példát nem említett, így nem tudni, hogy a menekültkáoszban lévő Magyarországot fenyegette-e meg, vagy a határnyitással az uniós jogot megsértő Ausztriát és Németországot. Részletek a 6. oldalon. (MSz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.