1500 koronás ösztönző pótlék

Pozsony. Április 15-től ezer koronáról 1500 koronára nő az ösztönző pótlék; a parlament tegnap jóváhagyta a foglalkoztatási törvény módosítását. Az emelt összegű segélyt leghamarabb májusban kaphatják kézhez a jogosultak. Változott a közmunkát szervezőknek járó támogatás felhasználásának szabályozása is: ezentúl munkaeszközökre is fordítható a szociális hivatalok által folyósított pénz. A munka-, szociális és családügyi minisztérium szerette volna, ha a módosítás már április 1-jén életbe lép, ám az államfő rendelkezésére álló 15 napos véleményezési határidő ezt nem teszi lehetővé, a jogszabályt még Rudolf Schusternek is alá kell írnia. Az ösztönző pótlékkal együtt ugyancsak 1500 koronára emelkedik a kisnyugdíjasoknak és a szakmai gyakorlatért – 25 éves korig – járó támogatás. Ez utóbbi támogatás már nem csak a pályakezdőknek jár, és ebben az esetben nem feltétel, hogy a család anyagi szükséghelyzetben legyen. A módosításra részben a szociális reform kiváltotta elégedetlenségi hullám miatt kerül sor, a javaslat a roma zavargásokra reagáló kormányhatározat alapján született. A képviselők a szociális segítségnyújtás rendszerének átfogó módosítását kérték Ľudovít Kaník minisztertől, aki azonban ezt nem tartja elfogadhatónak mindaddig, míg az idén életbe lépett változások hatása meg nem mutatkozik a gyakorlatban. Bauer Edit (MKP) képviselő attól tart, hogy a szociális megszorítások miatt jelentősen nőhet a hajléktalanok száma, ezért úgy látja, hogy a törvény újabb módosításra szorul. „Nehéz helyzetbe kerülnek a munkanélküliek, akik még ha élnek is a jelenlegi rendszer nyújtotta összes támogatással, akkor is félő, hogy a megélhetési költségek mellett a lakásfenntartási költségeket már nem tudják fizetni” – mondta lapunknak a képviselő. Bauer Edit elismeri, hogy a korábbi rendszer túlságosan bőkezű volt, de a Ľudovít Kaník-féle szociális reform nem segít felszámolni a szegénységet. A szociális miniszter viszont elégedett a jelenlegi rendszerrel, szerinte csak a kezdeti nehézségeket kell átvészelni. Bauer Edit bírálta a minisztert a törvénymódosítás benyújtásának módja miatt is, mivel az nem adott lehetőséget a törvény szélesebb körű módosítására. A képviselők megváltoztatták a szociális biztosításról szóló törvényt is, a januárban életbe lépett jogszabály ugyanis részben a hozzá benyújtott képviselői módosítások következtében hátrányosan érinti az egészségkárosultak egy részét. A jelenlegi szabályozás szerint például nem kaphatna rokkantnyugdíjat az a testi fogyatékos, akinek térden alul amputálták a lábát, mivel a károsultság szintje nem éri el a 40 százalékot. Változik az egészségkárosultat gondozók keresetére vonatkozó szabályozás is: a segély mellett dolgozók keresetének felső határa az eddigi 2500 koronáról a létminimum kétszeresére, azaz mintegy 8500 koronára emelkedik. Változtak a magánnyugdíj-pénztárak létrehozását szabályozó paragrafusok is, mivel felügyeleti szervük, a Pénzpiaci Felügyelet (ÚFT) szerint a törvénynek ez a része nem volt egyértelmű. (lpj)