100 nap: kevés eredmény, nagy botrányok

A március 5-i parlamenti választások eredménye sokkolta az országot, a második sokk pedig akkor jött, mikor kiderült, a Smer leváltására készülő jobboldali pártok egy része hozzásegíti a kormányfői bársonyszékhez Robert Ficót. Fico csaknem reménytelen helyzetből lett harmadszor is miniszterelnök, a kormányprogramban azonban a Smer prioritásai helyett a többi koalíciós partneréi domináltak. A kormányposztok szétosztása a Smer pozícióját erősítette meg, a párt legerősebb emberei a helyükön maradtak: egyedül Ján Počiatek korábbi pénzügy- és közlekedési miniszter tűnt el a közéletből, későbbi hírek szerint a Bašternák-botrány miatt.  Az új koalíció a folytonosság és az előrelépés kormányaként nevezte meg magát. A legkomolyabb eredményeket Ján Baránek politológus szerint az egészségügyi miniszter, a Smer jelölte párton kívüli Tomáš Drucker érte el. „Úgy tűnik, komolyan gondolja a rendrakást az egészségügyben, a gyermekkereskedelem ellen is tett lépéseket“ - mondta az Új Szónak a politológus. Az egészségügy a második Fico-kormány legnagyobb botrányaitól sújtott tárcája volt, amelyet a háttérből az azóta lemondani kényszerült Pavol Paška irányított. A kormány a legnagyobb hibáját eddig a Bašternák-ügy kommunikációjában követte el, mondja Baránek. „A kormány negatív jeleket sugároz a közvélemény felé a botrányok kapcsán, mint például a Bašternák-ügyben, ami rossz hatással van a kormánnyal szembeni bizalomra nézve“ - állítja Martin Slosiarik szociológus. Beteg méltóságok Robert Ficót hosszú hetekig kórházban kezelték, ám a kormányfő még azt sem árulta el, pontosan milyen kezelést kapott. A kormányhivatal sajtóval folytatott kommunikációja nem javult a második Fico-kormányhoz képest. Andrej Danko házelnök (SNS) ezzel szemben részletesen beszámolt gyomorműtétjének körülményeiről. Dankót ugyanabban az időszakban kellett nélkülöznie a koalíciónak, mint Ficót, így a kormány munkája döcögősen indult. Kisiskolák, kis emelés Az első jelentősebb törvényalkotási munkát az oktatási minisztérium végezte el: elfogadták a tanárok bérének 6%-os emelését, ami ellen azonban a pedagógusok kezdettől fogva tiltakoztak, nagyobb és szélesebb körű (a nem pedagógiai alkalmazottakra is vonatkozó) emelést követelve. A parlament emellett elfogadta a kisiskolák megtartásáról szóló törvényt is: itt először csak az 1–4-es iskolákra vonatkozott a javaslat, a második olvasatban a Híd módosítójának köszönhetően bővült ki az 1–9-es, teljes szervezettségű nemzetiségi iskolákra is. Bašternák és közmédia A kormány stabilitását a legjobban a Bašternák-ügy ingatta meg: június elején derült ki, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter üzleti kapcsolatban áll az adócsalással gyanúsított vállalkozóval, Ladislav Bašternákkal. Kaliňákot ezelőtt egyszer már le akarta váltani az ellenzék, az újabb fejlemények napvilágra kerülése után másodszor is benyújtották a bizalmatlansági indítványt. A kormány eddigi legnagyobb hibája, ahogy Robert Kaliňák belügyminiszter a Bašternák-ügyet kezelte, véli a szakértő. „Nagy hiba volt azt mondania, hogy nincs hozzá köze, s közben kiderült, hogy üzletelt vele” – mondta Ján Baránek politológus, aki szerint az első száz nap alatt nagy hibákból sem lehet sokat elkövetni, de a Bašternák-ügy épp elég volt. A másik nagy hiba a közmédia üzembentartási díjának emelése körül alakult ki: az SNS nem akarta támogatni az emelést, mire Marek Maďarič kulturális miniszter lemondással kezdett fenyegetőzni. „Egyáltalán nem kommunikálták megfelelően, miért lenne szükség a díjak emelésére” – vélekedik Ján Baránek, aki szerint Marek Maďarič ezért kritikát érdemel. A szakértő szerint az egyik legpozitívabban értékelhető tárca a földművelésügyi, amelyet az SNS jelöltje, Gabriela Matečná vezet, illetve a Tomáš Drucker vezette egészségügyi minisztérium.„Matečná jelezte, rendet rakna a rendezetlen földterületek ügyében, ahol burjánzik a korrupció, és ez reményteljes” – mondta lapunknak Ján Baránek. Stabil vagy instabil? A kormány továbbra is 81 szavazattal rendelkezik a parlamentben, ám több párt háza táján is komoly problémák látszódnak, a Sieť hét képviselője két táborra oszlott. „Kifelé stabilnak tűnik a kormány, de az egyes elemei inkább instabilak, kivált a Sieť, ahol hatalmas gondot látok – vélekedik Ján Baránek. – Nagy gond van viszont magában a Smerben is.” A szakértő szerint a Smeren belüli problémák bizonyos körülmények között a kormány bukásához is vezethetnek. „Ehhez arra lenne szükség, hogy Kaliňákot saját beleegyezése nélkül menesszék. Ha úgy próbálnának megszabadulni tőle, mint korábban Paškától, az óriási káoszhoz vezetne” – állítja Baránek. A belső problémák miatt nem igazán beszélhetünk stabil kormányról Martin Slosiarik szociológus szerint sem. „A kormány aránylag gyorsan állt fel, amivel szemben már akkor is kételyeiknek adtak hangot elsősorban a Híd és a Sieť egyes választói, és bár jelenleg áll a kormány, sok belső problémával kell megküzdenie – mondja Slosiarik. – Az SNS-en kívül gyakorlatilag az összes koalíciós párt saját belső gondjaival küzd, amit a választó nem lát szívesen. Így alig marad tér a programmal foglalkozni, ezért felülkerekedik az emberekben a kormányzással szembeni dezillúzió, kiábrándultság.” Slosiarik szerint a koalíció egyedüli nyertese eddig a Szlovák Nemzeti Párt, amely egyedüliként volt képes erősödni a kormányalakítás óta, és konkrétan Andrej Danko pártelnök mint politikus is megerősödőben van, a közvélemény vele szembeni bizalma nő. A legnagyobb vesztes pedig a Sieť, amely szétesőben van, jelentősen gyengül, és szinte kizárólag saját belső problémáival foglalkozik.