Véres metrómerénylet

Ellátásra váró sebesültek, miután kimenekítették őket a metróból. Az áldozatok száma elérheti az ötvenet is „Oroszország nem tárgyal a terroristákkal, hanem megsemmisíti őket” – hangoztatta Vlagyimir Putyin a robbantás után, amely a déli városrészben, a Paveleckaja és Avtozavodszkaja metróállomás közötti alagútban történt, a szerelvény második kocsijában, és tüzet okozott. A füsttel elöntött alagútból több mint ötszáz utast mentettek ki, és több mint 110 sérültet vittek kórházba, húszat intenzív osztályon ápolnak. Az első verziók szerint öngyilkos merénylet történt, a későbbiek szerint viszont távirányítású pokolgépet hoztak működésbe. A moszkvai főpolgármester-helyettes szerint a robbanás hatalmas volt, ereje öt kilogramm trotilnak felelt meg. A hatóságok három „kaukázusi külsejű” személyt, egy férfit és két nőt keresnek, akiknek közük lehetett a robbantáshoz. A 40-45 éves férfiról fantomképet is közzétettek.

Az orosz elnök a XXI. század pestisének nevezte a terrorizmust, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fogjon össze ellene. Putyin telefonon beszélt George Bush amerikai elnökkel, és megfogadták, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a terrorfenyegetés elleni küzdelem sikeres megvívásáért. Putyin biztosra vette, hogy Aszlan Maszhadov csecsen lázadóvezér és banditái állnak a terrorcselekmény hátterében, Maszhadov azonban elhatárolódott a merénylettől. Putyin a március közepi elnökválasztás toronymagas esélyese. A terrorcselekménnyel nyilvánvalóan az ő tekintélyét és népszerűségét akarták megtépázni, hiszen négy éve a csecsen probléma keménykezű megoldásának ígéretével választották elnökké. Azóta az orosz csapatok a hegyekbe szorították a csecsenföldi gerillákat, s a Kreml tavaly alkotmányszentesítő népszavazással és elnökválasztással igyekezett legitimálni a hozzá hű Ahmad Kadirov adminisztrációját. A terrorellenes védekezésben azonban Putyin kudarcot vallott, amint azt a legutóbbi két moszkvai merénylet (a tavaly júliusban a tusinói repülőtéren tartott rockkoncerten, majd a decemberi dumaválasztás után a központi Nacional szállónál végrehajtott robbantás) is bizonyította. Mindkettőt öngyilkos merénylőnők hajtották végre, és Samil Bászájev csecsen terroristavezér vállalta értük a felelősséget. Mindamellett a csecseneknek tulajdonított merényletek eddig is csak erősítették Putyin keménykezűségének támogatását az oroszok körében. A mostani – amely az átlagos moszkvaiakat vette célba páratlan kegyetlenséggel – még inkább kizár bármiféle kompromisszumot a csecsen szakadárokkal.

A merénylet után fokozott készültségbe helyezték a rendőrséget, megerősítették a pályaudvarok, metróállomások, középületek védelmét. Borisz Grizlov dumaelnök javaslatokat kért a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló törvények szigorítására. Dmitrij Rogozin, a nacionalista Haza tömb társelnöke pártolta a halálbüntetések végrehajtására elrendelt moratórium feloldását, és rendkívüli állapot bevezetését szorgalmazta.

Terrorakciók a világ földalattijaiban

1995. március 20.: A tokiói metróban gázmérgezést okozott az Aum Sinrikjo szekta. Tizenketten haltak meg, 5000 ember szenvedett egészségkárosodást.

1996. június 11.: A moszkvai metróban történt robbantás következtében 4 ember meghalt, 12 megsebesült.

2001. február 5.: A moszkvai metró egyik legforgalmasabb pontján, a Belorusz pályaudvarnál pokolgép robbant, 20 ember megsebesült.

2003. február 18.: Dél-Koreában 182 utas meghalt és több mint 300 eltűnt egy metrótűz nyomán. Egy férfi gyúlékony folyadékkal töltött dobozt dobott egy metrókocsiba. (m)