Moszkva. Legalább 39 halálos áldozattal járt a moszkvai metróban a tegnap reggeli csúcsidőben végrehajtott robbantásos merénylet. Putyin elnök anélkül, hogy bármilyen bizonyítékra hivatkozott volna, egyértelműen a csecsen terroristákat vádolta.
Véres metrómerénylet
Az orosz elnök a XXI. század pestisének nevezte a terrorizmust, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fogjon össze ellene. Putyin telefonon beszélt George Bush amerikai elnökkel, és megfogadták, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a terrorfenyegetés elleni küzdelem sikeres megvívásáért. Putyin biztosra vette, hogy Aszlan Maszhadov csecsen lázadóvezér és banditái állnak a terrorcselekmény hátterében, Maszhadov azonban elhatárolódott a merénylettől. Putyin a március közepi elnökválasztás toronymagas esélyese. A terrorcselekménnyel nyilvánvalóan az ő tekintélyét és népszerűségét akarták megtépázni, hiszen négy éve a csecsen probléma keménykezű megoldásának ígéretével választották elnökké. Azóta az orosz csapatok a hegyekbe szorították a csecsenföldi gerillákat, s a Kreml tavaly alkotmányszentesítő népszavazással és elnökválasztással igyekezett legitimálni a hozzá hű Ahmad Kadirov adminisztrációját. A terrorellenes védekezésben azonban Putyin kudarcot vallott, amint azt a legutóbbi két moszkvai merénylet (a tavaly júliusban a tusinói repülőtéren tartott rockkoncerten, majd a decemberi dumaválasztás után a központi Nacional szállónál végrehajtott robbantás) is bizonyította. Mindkettőt öngyilkos merénylőnők hajtották végre, és Samil Bászájev csecsen terroristavezér vállalta értük a felelősséget. Mindamellett a csecseneknek tulajdonított merényletek eddig is csak erősítették Putyin keménykezűségének támogatását az oroszok körében. A mostani – amely az átlagos moszkvaiakat vette célba páratlan kegyetlenséggel – még inkább kizár bármiféle kompromisszumot a csecsen szakadárokkal.
A merénylet után fokozott készültségbe helyezték a rendőrséget, megerősítették a pályaudvarok, metróállomások, középületek védelmét. Borisz Grizlov dumaelnök javaslatokat kért a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló törvények szigorítására. Dmitrij Rogozin, a nacionalista Haza tömb társelnöke pártolta a halálbüntetések végrehajtására elrendelt moratórium feloldását, és rendkívüli állapot bevezetését szorgalmazta.
Terrorakciók a világ földalattijaiban
1995. március 20.: A tokiói metróban gázmérgezést okozott az Aum Sinrikjo szekta. Tizenketten haltak meg, 5000 ember szenvedett egészségkárosodást.
1996. június 11.: A moszkvai metróban történt robbantás következtében 4 ember meghalt, 12 megsebesült.
2001. február 5.: A moszkvai metró egyik legforgalmasabb pontján, a Belorusz pályaudvarnál pokolgép robbant, 20 ember megsebesült.
2003. február 18.: Dél-Koreában 182 utas meghalt és több mint 300 eltűnt egy metrótűz nyomán. Egy férfi gyúlékony folyadékkal töltött dobozt dobott egy metrókocsiba. (m)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.