Vége a gyozködésnek

Az ikrek – legalábbis egy izraeli plakát szerint, amely édestestvérként tünteti fel Jasszer Arafatot és Oszama bin Ladent. Egyes értesülések szerint a szaúdi terrorista plasztikai mutéten esett át, így nehéz lesz elfogni. Reuters-felvétel Brüsszel. A NATO állandó tanácsa tegnap úgy döntött: az Egyesült Államok egyértelmu bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a szeptember 11-i terrorista támadásokat külso erok intézték nagyvárosai ellen. Lord Robertson fotitkár kijelentette, hogy a támadást „a Washingtoni Szerzodés 5. cikkelye alapján kell kezelni, amely kimondja, hogy ha valamelyik európai vagy észak-amerikai szövetségest támadás éri, azt valamennyiük elleni támadásnak tekintik”. A bizalmasan kezelt bizonyítékok szerint világos, mondta Robertson, hogy milyen egyéb terrorista tevékenységet folytat az al-Kaida és milyen kapcsolatok fuzik az afganisztáni tálib rendszerhez. Az amerikai kormány konzultál szövetségeseivel, de tole függ, hogy milyen katonai és egyéb intézkedésekkel válaszol a terrorista támadásra, s mihez kéri szövetségesei részvételét.

Tony Blair brit miniszterelnök azt nyilatkozta, vége az egyezkedésnek, és a szövetség nem csupán bin Laden afganisztáni terrorista-kiképzo táborait támadja majd, hanem a tálib eroket is. Szenvedélyes beszédében arra figyelmeztette a tálibokat: „adják ki a terroristákat, vagy búcsút mondhatnak hatalmuknak”. Közölte, a tervezett katonai akció „célzott és arányos mértéku” lesz, és „mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a polgári áldozatokat. lgéretet tett arra, hogy a katonai fellépés ugyanolyan jól megtervezett humanitárius segítségnyújtással párosul, és a konfliktus lezárultával a nemzetközi közösség nem hagyja magára Afganisztán népét, ahogy tette ezt korábban számos alkalommal, hanem segítséget nyújt a szegénységbol való kilábaláshoz, az ország talpra állítását célzó demokratikus törekvésekhez. Újólag megerosítette, hogy a terrorizmus elleni fellépés nem az iszlám, az iszlám vallás valódi követoi ellen irányul. A brit közvélemény figyelmét felhívta arra, hogy háború esetén lehetnek áldozatok a brit fegyveres erok soraiban. Hangsúlyosan szólt arról, hogy a eroszakcselekmények a brit jogalkotókat is rendkívüli cselekvésre késztetik a bevándorlási politika, az ország kiadatási gyakorlata terén.