Tejfalu/Kismagyar. A Felső-Csallóközben a gazdag farsangi szokáshagyomány egyik legmeghatározóbb ünnepe a dőrejárás. Nagyon sok településen még napjainkban is ápolják ezt a tradíciót, mely eredetileg a tavasz eljövetele fölötti öröm kultikus kifejeződése volt.
Tyúklopás, kutyakergetés
Dőrejárás Tejfalun Somogyi Tibor felvételeTejfalu/Kismagyar. A Felső-Csallóközben a gazdag farsangi szokáshagyomány egyik legmeghatározóbb ünnepe a dőrejárás. Nagyon sok településen még napjainkban is ápolják ezt a tradíciót, mely eredetileg a tavasz eljövetele fölötti öröm kultikus kifejeződése volt. Régebben kedden járták a dőrék a falu utcáit, az utóbbi időben ez előtte, már szombaton történik. A dőrék csoportja egy menyegzői menetet ábrázol, melyben a népi hiedelem, a pogány és a keresztény világ, valamint a vásári mutatványosok különböző jelképes figurái szerepelnek. A tejfaluiak büszkék rá, hogy – ameddig az emlékezet visszanyúlik – ápolják náluk ezt a hagyományt, s erre Khin Antal 1935-ből származó tanulmánya is bizonyítékul szolgál. A húshagyó kedd előtti szombaton Kismagyaron is útjukra indultak a dőrék. Ott 1985, a szokás újjáélesztése óta a Csemadok helyi szervezete gondoskodik arról, hogy ápolják a hagyományt. Fülöp Ludmilla, a szervezet elnöke szerint most is nagyon lelkes csapat gyűlt össze, akik a farsang végén megtisztították a jelmezeket, és végigjárták a falu házait. A dőrék sok humoros dolgot műveltek, tyúkot loptak, megkergették a kutyákat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2016. 10.26.
Őrizetben az afgán „Mona Lisa”
2012. 12.01.
Most elmarad a durva gázáremelés
2011. 12.12.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.