Öllős László, a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) Igazgatótanácsának tagja:
Ha a törvényt ilyen értelemben módosítanák, akkor az gyakorlatilag likvidálná az intézetet.
Tudná vizsgálni az akták igazságtartalmát az ÚPN?
Ha a törvényt ilyen értelemben módosítanák, akkor az gyakorlatilag likvidálná az intézetet. Melyek azok az eljárások, amivel bizonyítani lehet, hogy az intézet levéltárába került anyagoknak mi az igazságtartalma? Az ÚPN nem vizsgálja az igazságtartalmát az anyagoknak, a törvény értelmében csak nyilvánosságra hozza az ŠtB, a volt kommunista titkosszolgálat anyagait. Az ÚPN nem állít semmit, sem azt nem mondja, hogy valaki besúgó volt vagy sem, csak pártatlanul nyilvánosságra hozza azt, amit ezek az anyagok tartalmaznak. Amit a dossziék tartalmaznak, azt a volt állambiztonsági szolgálat állítja róluk.
Mennyire megbízhatóak ezek az anyagok? Sok érintett kétségbe vonja az igazságtartalmukat, állítva, hogy ők nem voltak besúgók.
Véleményem szerint ezek az iratok megbízhatóak. Két ok is ezt támasztja alá: a volt állambiztonsági szolgálaton belül nagyon szigorú szabályok alapján készítették ezeket az anyagokat, esetleges manipuláció esetén nagyon súlyos következményekkel számolhatott az a tartótiszt, aki ezt megtette. A másik ok az, hogy a rendszer egész végig nagyon stabil volt, és nagyon gyorsan dőlt meg. Amikor megdőlt, csak arra volt idejük, hogy minél több dosszié anyagát megsemmisítsék, arra már nem, hogy esetleg iratokat hamisítsanak, dossziékat egészítsenek ki. Akinek azonban kifogásai vannak a róla vezetett anyagokkal kapcsolatban, az hozzáfűzheti saját álláspontját. (lpj)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.