Többet fizetnénk, mint kapnánk

Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap azt ajánlotta az EU tagállamainak, hogy ne fogadják el Pozsony javaslatát olyan átmeneti időszak bevezetésére, amely alatt Szlovákiának nem kellene az Unión belüli súlyának megfelelő öszszeget fizetnie Brüsszel kasszájába. Szlovákia ezzel azt szerette volna elkerülni, hogy EU-tagsága kezdeti időszakában ne járuljon hozzá az EU költségvetéséhez nagyobb öszszeggel, mint amekkorát a büdzséből kap. Az Európai Bizottság elismeri, hogy ez előfordulhat. Az EU törlesztési és pénzfolyósítási rendszere nagyon bonyolult, ezért a dotációk, illetve a szubvenciók gyakran csak néhány éves késéssel jutnak el a címzett tagállamhoz, míg a „tagságit” minden tagnak rendszeresen be kell fizetnie. Mivel az EU nem szeretné, ha az új tagországok a csatlakozásuk után azonnal többet fizetnének, mint amennyit kapnak, az Európai Bizottság ún. lump sum különleges tartalékalap kialakítását javasolja. A tartalék összegét úgy számolnák ki, hogy Szlovákia tagdíjából kivonnák az országnak az adott évben mezőgazdasági és vidékfejlesztési dotáció címén és a PHARE, ISPA, illetve SAPARD előcsatlakozási alapok támogatá-soként járó pénzek összegét. A tagdíj és a különféle dotációk közti különbözetet az EU térítené Szlovákiának. Arról, hogy mekkora lehet az ilyen különbözet, az Európai Bizottság szerint csak a csatlakozási tárgyalás legutolsó szakaszában érdemes egyeztetni. Az Unió legfőbb végrehajtó szerve szerint a tartalékalap kialakítása járhatóbb út, mint a „tagsági” egy részének elengedése. A megoldást Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozásakor alkalmazták először.

Az EU tudomásul veszi Szlovákia követelését, hogy a mezőgazdászok ugyanakkora közvetlen támogatásban részesüljenek, mint az uniós tagállamokon belüliek, a támogatás nagyságát mégis az Unión belüli egynegyedének megfelelő szintről fokozatosan emelné (2007-ig évente öt, akkortól évi tíz százalékkal). (s, t)