Titkolózna a Fico-kormány

Pozsony. Ficóék korlátozni akarják a polgárok információkhoz való jogát azzal, hogy a kompetenciatörvénybe iktatják: a kabinet ülései nem nyilvánosak. A kormánynak nem ez az első ilyen jellegű próbálkozása. Most sem azok, de az infotörvényre hivatkozva ki lehet kérni az ott készített hangfelvételt. A jelenlegi kormány ezt már egyszer megtagadta, s az ellenzék szerint ehhez a gyakorlathoz akar törvényes hátteret teremteni.

A koalíció már harmadszor próbálja elérni, hogy a kormány üléseiről hivatalosan semmilyen információ ne kerülhessen nyilvánosságra. Először csak rendelettel próbálkoztak, ám a polgári szervezetek heves tiltakozása után jobbnak látták pihentetni a témát. A korlátozás ötlete azután merült fel, miután a Polgári Konzervatív Párt (OKS) az infotörvényre hivatkozva kérte az első kormányülésen készített felvétel közzétételét. Ugyanis pár perccel a Fico-kabinet kinevezése után, még július 4-én éjjel öszszeült az új garnitúra, hogy leváltsa az összes államtitkárt, és egyiküknek, Miroslav Beblavýnak olyan gyanúja támadt, hogy a kapkodva és méltóságon aluli körülmények között végrehajtott tisztogatás nem a hatályos törvényekkel összhangban történt. Igor Federič hivatalvezető megtagadta a hanganyag kiadását, ami óriási felháborodást váltott ki. A hasonló helyzeteket elkerülendő azonnal kezdeményezte: ezentúl egyetlen tanácskozásról se készítsenek hangfelvételt.

Az őszi kudarc után a koalíció másodszor decemberben próbálkozott: Maroš Kondrót Smer-képviselő a kompetenciatörvény olyan szellemben való módosítását szorgalmazta, hogy a kabinet ülései ne legyenek nyilvánosak. Az ellenzéken kívül két SNS-es és több smeres kollégája is leszavazta. A kormány azonban nem adta fel, s most ismét a parlament elé került egy hasonló javaslat. Noha a parlamenti ülésektől eltérően a kabinet tanácskozásai ma sem nyilvánosak, ezt nem törvény, hanem csak egy alacsonyabb szintű belső rendelet szabályozza. Emília Kršíková szociális ügyi államtitkár tegnap azzal érvelt, hogy mindössze ezt az ellentmondást akarják feloldani úgy, hogy végre törvény írná elő a titkolózást. Ettől függetlenül azonban meggyőződése, továbbra is lehetne az infotörvény alapján tájékozódni.

Daniel Lipšic, a parlamenti alkotmányjogi bizottság tagja szerint a jelenlegi gyakorlat nem alkotmányellenes, nincs szükség semmilyen módosításra. Ellenkezőleg, a magasabb szintű szabályozásra hivatkozva még bátrabban utasíthatnák el az üléseken elhangzottakra vonatkozó lakossági kéréseket. Kršíková állítja, ezzel a polgárok információkhoz való joga nem fog sérülni, hiszen az interneten elolvashatják a jóváhagyott határozatokat, valamint lesznek sajtótájékoztatók. „Komoly kételyeim vannak, valóban odaadják-e majd az állami intézmények működésével kapcsolatos adatokat. A központi államigazgatás csak akkor átlátható és ellenőrizhető, ha a lehető legtöbbet tudunk róla. Ami nem titkos, az nyilvános, és akinek nincs rejtegetnivalója, annak az állam- és üzleti titkok személyi adatok megtagadásán túl nem lehet oka titkolózni” – mondta lapunknak Ondrej Dostál, az OKS alelnöke. Egyébként a kormányülések Magyarországon sem nyilvánosak. A miniszterelnöki hivatal érdeklődésünkre megerősítette: az Orbán-kabinet gyakorlatával ellentétben jelenleg készül hangfelvétel, de azt nem lehet nyilvánosságra hozni, s a jegyzőkönyvet is 50 évre titkosítják. „Ezzel szemben Lettországban a kormányülések teljesen nyilvánosak, s a lehető legelőzékenyebbek az újságírókkal és a lakosokkal szemben” – tette hozzá Dostál. (sza, t)