Szerepünk Európában

Pozsony. Létezik-e a földrajzilag viszonylag könnyen körülhatárolható közép-európai régiónak közös kulturális, politikai és gazdasági identitása, s ha igen, az említett területeken mi határozza meg, mi jellemzi e közös térségi azonosságtudatot? – ez volt az alapvető kérdése annak a nemzetközi konferenciának, amelyet Közép-európai identitás címmel az elmúlt két napban rendezett a pozsonyi székhelyű Közép-európai Alapítvány (CEF). A rendezvényt Göncz Árpád korábbi magyar államfő nyitotta meg és a számos neves előadó Karl Schwarzenberg herceg elnökletével négy témakörben tekintette át a régió identitását (de)formáló tényezőket: a gazdaság, a sajtó, továbbá a kultúra és társadalom, valamint a politika terén. A politikai identitással kapcsolatban elsősorban arra keresték a választ, milyen közös örökséggel integrálódhat a térség az európai és transzatlanti közösségbe, főként az Európai Unióba és a NATO-ba. Jiří Pehe, a prágai New York University igazgatója szerint a közös azonosságtudat kialakulását nehezítette, hogy – különösen az elmúlt egy évszázadban – ingatag volt a közép-európai államok intézményrendszere, a politikai elitek pedig nem rendelkeztek kellő társadalomformáló erővel. A közös politikai identitás formálása ma azért különösen fontos, hogy Közép-Európa az EU egyik leendő legerősebb régiójaként léphessen fel Brüsszelben. Kéri László politológus, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének szakértője szerint három olyan markáns közös jegy fedezhető fel a térségi államok 1989 utáni történetében, amely a régió politikai identitását is alakíthatja: a pluralizmus, a személyes szabadság és a nemzeti függetlenség visszaszerzése. Ugyanakkor e tényezők az elmúlt bő egy évtizedben lényeges változásokon mentek keresztül: például a személyes szabadság szülte viszszaélések nagy társadalmi különbségeket eredményeztek, amit „jótékony csend ül meg”, a nemzeti függetlenséget pedig akkor kaptuk vissza, amikor európai integrációnkkal „kezdhetjük visszaadni – intézményes formában is”. František Šebej, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke további közös, negatív jelenségként említette, hogy a régió minden országában jelen van a rasszizmus és az antiszemitizmus. (korp)