Pert vesztett a Becherovka

Kassa. Az Alkotmánybíróság döntésének értelmében a Legfelsőbb Bíróság által vizsgált Becherovka-ügy során nem sérültek a felperes alkotmányos jogai. A cseh likőrgyár és a Szlovákiában terjeszkedni kívánó receptúraörökös perének kapcsán egy ideje már nem a likőr gyártási joga, hanem maga az eljárás került a figyelem középpontjába. A Becherovka részvénytársaság ugyanis azt állította, az eljárás során a Legfelsőbb Bíróság megsértette az úgynevezett törvényes bíróhoz való alkotmányos jogot, amikor is a keresetet kétszer is ugyanannak a tanácsnak utalta vizsgálatra. A tanács érvénytelenné nyilvánította a nyitrai bíróság döntését, amellyel leállították a szlovák Becherovka gyártását. A felperes ügyvédje szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke önkényesen „saját emberének” utalta a számára valamilyen okból „nem közömbös” aktát. Ernest Valko, aki kiharcolta, hogy a főügyész visszautalja az ügyet a Legfelsőbb Bíróságra, azt állította, hogy a beérkező aktákat sokszor „elfelejtik” iktatni, utólag kapnak számot, így fennáll a részrehajlás gyanúja. Valko a Legfelsőbb Bíróság alelnökét, Juraj Majchrákot kérte fel tanúnak, ám a taláros testület szerint a tanú nem szolgált terhelő bizonyítékként használható információval, amikor elmondta, hogy az ügyek elosztása beérkezési sorrendben történik, ám bevett szokás, hogy a visszautalt eseteket az a tanács bírálja el, amelyik egyszer már foglalkozott az üggyel. Ez azért van, mert így nem kell új embereket számukra ismeretlen akták tanulmányozására kényszeríteni. Az ítélet szerint tehát a Legfelsőbb Bíróság sem a munkamegosztást, sem a törvényes bíróhoz való alkotmányos jogot nem sértette meg. (juk)