Nincs választások utáni tisztogatás

Pozsony. Bár a jobbközép pártok egyelőre csak a miniszteri posztokról, a koalíciós szerződésről és a kormányprogramról tárgyalnak, és állítólag az egyes vállalatok, valamint állami hivatalok vezető funkcióit még nem osztották szét, várhatóan hamarosan ez is terítékre kerül. Az eddigi választások után mindig lecserélték a járási elöljárókat, illetve az összes olyan személyt, akik politikai jelölés alapján jutottak funkciójukba. Idén azonban hatályba lépett a köztisztviselői törvény, mely bizonyos értelemben véget vet a politikai tisztogatásnak. A jogszabály értelmében ugyanis véglegesíthetők funkciójukban a szakmailag rátermett és munkájukat jól végző tisztségviselők, azaz állásuk nem függ a mindenkori kormánytól. „A választások után mindig felmerül ez a téma, és a köztisztviselői törvény, illetve hivatal feladata az úgynevezett politikai tisztogatást valamilyen módon kordában tartani. Ez azonban nem vonatkozik a politikai funkciókra, a törvény ugyanis különbséget tesz a szakmai alapon betöltött és a politikai funkciók között. Ez utóbbiak a választások eredményétől függően változnak úgy, ahogyan a politikai pártok megegyeznek” – magyarázta lapunknak Szeles István, a Köztisztviselői Hivatal alelnöke. Az egyes járási hivatalok elöljárói politikai jelöltek, s ezzel maguk is tisztában vannak. A Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) sok embert ültetett politikai funkcióba, ám sorsuk a pártot most nem nagyon izgatja. „Kizárólag az új kormányra tartozik, mi lesz ezekkel az emberekkel. Teljesen normális, ha lecserélik őket” – véli Milan Ištván, az SDĽ volt parlamenti képviselője. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) sem aggódik a politikailag jelölt embereiért, ugyanis Ladislav Janák, a párt országos titkára szerint négy éve a szakmai kritériumokra helyezték a hangsúlyt. Például a számvevőszék élére Jozef Stahlt az SOP javasolta, ám Janák nem hiszi, hogy indokolt lenne a leváltása. Pavol Hamžík, az SOP elnöke sem tart politikai tisztogatásoktól, mert szerinte kialakult egyfajta politikai kultúra, bízik benne, pályázat útján töltik be a megüresedett helyeket.

„A köztisztviselői funkciókra pályázatot kell kiírni, de ez nem vonatkozik a politikai posztokra, azaz a közigazgatás azon posztjaira, melyekre a jelölteket az államfő, a kormányfő, a házelnök vagy a legfelsőbb bíróság elnöke nevezi ki” – pontosította Szeles István, a köztisztviselői hivatal alelnöke. A járási és kerületi hivatalokban az elöljárói poszt, a tárcáknál pedig a miniszter és az államtitkárok, illetve a miniszter tanácsadói számítanak politikai funkcióknak. Máshol elméletileg maradhatnak az állami alkalmazottak, de elképzelhető, hogy mégis lesznek személyi változások. A köztisztviselői törvény a vállalatokra nem vonatkozik, ezeket a minisztériumok irányítják. „A jogszabály hatálya alá az egyes közigazgatási szervek, a hivatalok tartoznak, például a közbeszerzési hivatal, a földalap, a számvevőszék, vagyonalap. Ezek elnökeit a mindenkori kormány vagy az államfő nevezi ki” – tette hozzá Szeles. Vagyis kizárólag a kormánypártokon múlik, lesznek-e itt változások, illetve politikai vagy szakmai szempontok alapján tesznek-e javaslatot a cserékre. Lapértesülések szerint a vámigazgatóság, az adóhatóság, számvevőszék, az egyes alapok, a Transpetrol, villamos művek, a vasút, a szociális és egészségbiztosító esetében az új kabinet valószínűleg megpróbálja saját emberét beültetni. Grigorij Mesežnikov politológus szerint nem áll fenn a veszély, hogy a kormánypártok felosztják egymás között Szlovákiát, de normálisnak tartja, hogy a kulcsfontosságú helyekre olyan embereket juttatnak, akikben megbíziknak. (sza)