Miért hallgat a szlovákiai magyar értelmiség Beneš-ügyben?

Pozsony. A parlament legutóbbi ülésszakán több ellentmondásos, társadalmilag vitatott, a szlovákiai magyarságot is közelről érintő, ideológiai jellegű témát tárgyaltak meg a képviselők. Második olvasatba utalták az Andrej Hlinka érdemeit méltató törvényt, és elfogadták a Beneš-dekrétumokat megerősítő határozatot. A szlovák értelmiség egy része már reagált az első témára, – aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Hlinka-törvény elfogadása ellen. A Beneš-dekrétumok megerősítését kimondó határozat ügyében egyelőre nem történt ilyen lépés sem a szlovákiai szlovák, sem a szlovákiai magyar értelmiség részéről. A magyar értelmiség képviselői legutóbb Duray Miklós emlékezetes 2002-es budapesti megnyilvánulását ítélték el nyilatkozatban, amikor a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke a Fidesz választási nagygyűlésén azt találta mondani: „A Felvidék veled van, Viktor!”

Lapunk több ismert szlovákiai magyar értelmiségit megszólított azt kérdezve, hogy látja-e értelmét egy nyilatkozat elfogadásának, mely elítélné a parlament határozatát. A válaszok jelentős eltérést mutatnak, a legtöbben nem vetik el egy dokumentum megfogalmazását, megkérdőjelezik azonban, hogy képes-e közös álláspontra jutni az értelmiség többsége. Voltak olyanok is, akik inkább nem mondtak véleményt.

A leghatározottabb álláspontja Mészáros András filozófia professzornak volt: „A szlovákiai magyar értelmiség ne mindig azzal foglalkozzon, amit az MKP generál, amit az fontosnak tart – mondta lapunknak. – Saját problémákat kellene felvetnie.”

Szigeti László, a Kalligram kiadó igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy el kell-e ítélni a parlamenti határozatot, hanem az, hogy milyen módon. „Senkinek sem kell ahhoz értelmiséginek lennie, hogy elítélje a szlovák parlament határozatát, amelynek nem jogi, hanem valójában érzelmi vonatkozásban figyelemre méltó a deklarációs ereje – véli Szigeti. – Belétek rúgtunk, magyarok, mert most mi vagyunk az erősebbek. Ezt minden gondolkodó ember elítéli, s aki szemlézi a demokratikus szlovák sajtót, láthatja, hogy a szlovákok egy része is.” Abban azonban már kételkedik, hogy valóban előre mutató álláspontra tudna helyezkedni a magyar értelmiség nagyobbik része. „Elítélő közös nyilatkozatot el tudok képzelni, de eleve hamis lenne, ha nem tartalmazná a mindkét fél számára kedvező és elfogadható elmozdulás mozzanatait” – véli Szigeti.

Egy elítélő nyilatkozat elfogadását fontosnak tartaná Hrubík Béla, a Csemadok elnöke is. „Úgy vélem azonban, hogy nem mindenki csatlakozna ilyen nyilatkozathoz” – mondta lapunknak Hrubík. Szerinte a nyilatkozatnak választ kellene adni a parlamenti határozatra. „A szlovák állam egyfolytában lojalitást vár el a magyar kisebbségtől, miközben megkérdőjelezi a magyarként Szlovákiában élők jogait” – jelentette ki a Csemadok elnöke.

Dobos László író szerint a nyilatkozatra szükség lenne, nagyon fontos azonban, hogy mit tartalmaz. „Nagyon pontosan meg kellene fogalmazni, hogy miért utasítjuk el a határozatot” – mondta lapunknak Dobos. – Azt is tartalmaznia kellene, hogy hogyan jutott ide, ebbe a helyzetbe a szlovákiai magyarság.” Szerinte olyan méretű ellenállás bontakozik ki a magyarság ellenében, amit nem lehet szó nélkül hagyni. „Kevés csak arra szorítkozni, hogy elítéljük, bele kell kotorni a történelem aljába” – véli Dobos.

Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet munkatársa szerint nem az a kérdés, hogy miért nem nyilvánult meg a parlamenti határozat ügyében az értelmiség, hanem az, hogy általában miért hallgat. „Az a gond, hogy a szlovákiai magyar értelmiség semmire sem reagál – magyarázta álláspontját Petőcz. – Folyamatosan kellene reagálnia a társadalmi problémákra.” Ennek egyik okát abban látja, hogy nem alakult ki egy működőképes szlovákiai magyar civil társadalom. „Csak egymástól függetlenül működő civil szervezetek vannak. Nagyon politika központú a szlovákiai magyar közélet” – véli Petőcz, aki szerint szükség lenne olyan politikamentes fórumra, ahol a tágan vett értelmiség eszmét tudna cserélni. „Ha létre is jön egy hasonló kezdeményezés, sokan elsősorban azt nézik, hogy a kezdeményező melyik táborba tartozik” – mondta Petőcz. (lpj-)