Megnyílt Pandora szelencéje?

Újabb elkeseredettekTASR-felvételDiplomáciánk Günter Verheugen bővítési biztos kijelentését tartja mérvadónak, azaz a dekrétumok nem képezik a csatlakozási tárgyalások tárgyát. A kollektív bűnösség problémájával kapcsolatban Eduard Kukan elismerte: ezzel valószínűleg foglalkozni kell, miközben Pozsony kitart amellett, hogy a dekrétumok már „halottak“. A szlovák külügyminiszter szerint a visegrádi együttműködésnek olyan erős gyökerei vannak, hogy azt a beneši dokumentumok sem veszélyeztethetik. Ezt bizonyítja, hogy a visegrádi munkacsoportok élénken együttműködnek. „Pozitívan értékeljük, hogy a cseh és a magyar fél hajlandóságot mutatott az együttműködés megújítására“ – tette hozzá.

„Martonyi János magyar és Jan Kavan cseh külügyminiszter tegnapi brüsszeli megbeszélése egyértelműen aláhúzta, hogy a politikai párbeszéd folytatása és a két ország együttműködésének kiszélesítése a közös érdek, ha vannak köztünk nézeteltérések, azokat nem nyilatkozatok útján kívánjuk rendezni” – tartalmazza Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő nyilatkozata. Eszerint a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a jövőben a visegrádi együttműködés keretében eredetileg tervezett találkozókra sor kerül. A szóvivői nyilatkozat leszögezi: magyar részről senki és semmilyen módon nem avatkozott be és nem is kíván beavatkozni Csehország belügyeibe. Ténykérdés, hogy a Beneš-dekrétumok a kollektív bűnösség, a kollektív felelősség elvén alapulnak és diszkriminatívak.

Miloš Zeman cseh kormányfő kockázatosnak tartja az ellenzék javaslatát, hogy Csehország uniós csatlakozási szerződésébe Prága próbáljon meg beépíteni egy olyan biztosítékot, amely a jövőben lehetetlenné tenné a Beneš-dekrétumok érvénytelenítését. Václav Klaus, az ellenzéki ODS vezetője nemrégiben javasolta a kormányfőnek, hogy a kabinet kezdjen erről tárgyalásokat az EU-val. Zeman kifejtette: a Beneš-dekrétumok nem akadályozzák Csehország EU-csatlakozását.

Csehországnak és Szlovákiának nyilatkozatban kellene érvénytelenítenie a beneši dekrétumokat – jelentette ki Ursula Stenzel, az Európa Parlament (EP) osztrák néppárti (ÖVP) képviselője, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja. A bizottság német elnöke, Elmar Brok szintén üdvözölné, ha Prága és Pozsony ilyen politikai gesztust tenne, azonban azt is leszögezte, az elnöki rendeletek semmiféle befolyással nem lehetnek Szlovákia EU-csatlakozására. „Úgy vélem, a cseh és a szlovák parlamentnek olyan nyilatkozatot kellene kiadniuk, hogy az EU-csatlakozással egyidejűleg a rendeletek hatályukat vesztik és megszűnnek. Egyes dekrétumok ugyanis összeegyeztethetetlenek az európai egyezmények szellemével” – nyilatkozta Stenzel. Ugyanakkor nem szeretné, ha a problémakört a csatlakozási tárgyalásokon is napirendre tűznék. Az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot azonban az euroképviselő a dekrétumokal kapcsolatos eddigi álláspontja felülvizsgálatára szólította fel. „Úgy gondolom, senki sem mondhatja, hogy a csatlakozás politikai feltételei teljesültek, mint ahogyan azt az EB tette. Ha ezek nem politikai feltételek, akkor mi számít azoknak?“ – tette fel a kérdést. Támogatja Brok javaslatát, hogy az EP független szakértőkből álló bizottsággal vizsgáltassa meg, összhangban vannak-e a dekrétumok az uniós jogrenddel. A felvetést az EP külügyi bizottságának többsége támogatja, s ezt a cseh és a szlovák közvéleménynek is tudomásul kell vennie. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik Jan Marius Wiersma, az EP szlovákiai jelentéstevője. Ellenzi, hogy a rendeletek joghatályát az EP különbizottsággal vizsgáltassa. „Számomra ez Pandora szelencéjének a megnyitását jelentené” – mondta a jelentéstévő. A holland euroképviselő szerint Orbán Viktor brüsszeli kijelentései a dekrétumokról „nem voltak bölcsek. Helytelen a vitát az EU-tagsággal hozni összefüggésbe” – vélekedettt Wiersma.

A dekrétumok ügye az Európa Tanács (ET) főtitkára, Walter Swimmer és Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár közti tegnapi strasbourgi tárgyalásán is napirendre került. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a dekrétumok körüli ellentmondásos hangulatkeltés nem szerencsés és politikai felelőtlenségről tanúskodik. A szlovák álláspontot Chlebo szerint az ET főtitkára megértéssel fogadta. (sza, sita, mti)

Kukan: a helyzet változatlan

Pozsony. Nem történt változás a magyar kedvezménytörvény ügyében, jelentette ki tegnap Eduard Kukan. A szlovák diplomácia már az utolsó simításokat végzi a Németh Zsolt levelére írt válaszon, melyet még a héten elküldenek Budapestre. Szlovákia továbbra is kitart a két alapelv (a területenkívüliség és a diszkrimináció elutasítása) mellett, és Kukan - saját bevallása szerint - nem érti, Magyarországnak ez miért okoz problémát. „Az eddigi levelezésből nem úgy tűnik, hogy holnap vagy a jövő héten meg tudnánk egyezni. Nem kívánok arról találgatni, mi van ennek a hátterében. Fontos azonban, hogy a magyar félnek érdeke a tárgyalások folytatása“ - jegyezte meg Kukan, aki már korábban sem zárta ki, hogy az igazi áttörés a státustörvény ügyében csak a magyarországi választások után lesz. (sza)