Megbékélési nyilatkozatot készített az MKP

A dokumentum elfogadásával mind a magyar, mind a szlovák parlament elnézést kérne a 19. század végétől a napjainkig tartó időszakban a másik nemzet kárára elkövetett egyes sérelmek miatt. A nyilatkozat-tervezetet – melyet csütörtökön hagyott jóvá a párt elnöksége – eljuttatták Szili Katalinnak, a Magyar Köztársaság Országgyűlése, és Pavol Paškának, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökének. Tájékoztatásul megkapták mindkét ország parlamenti frakciói is. „Kiegyensúlyozott tervezetet készítettünk, mely kiindulópont lehet a közös nyilatkozat elfogadásához – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke. – A szöveg további sorsa már a két parlamenten múlik. A párt nem mond le a magyar kisebbség anyagi kárpótlásáról sem. „A szöveg tartalmaz egy olyan részt, mely az anyagi kárpótlásról szól” – mondta lapunknak a pártelnök. Magát a dokumentumot egyelőre nem bocsátják a sajtó rendelkezésére. A pártelnök tájékoztatása szerint a nyilatkozat bevezetőjében mindkét parlament kinyilvánítaná, hogy közösen képzeli el az európai jövőt, és ennek érdekében túl kell lépni a múlt történelmi sérelmein. A dokumentum szerint mindkét ország három-három időszak, illetve az ekkor a másik nemzet kárára elkövetett sérelmek miatt elnézést kér.

A javaslatra egyelőre nem reagáltak érdemben a címzettek. Pavol Paška szóvivője szerint a dokumentumot még nem látták, ezért a szlovák parlament elnöke nem tud érdemben nyilatkozni. „A házelnök jövő kedden fogadja az MKP elnökét, várhatóan erről is tárgyalni fognak” – mondta lapunknak Jozef Plško. A magyar Országgyűlés elnöke kész foglalkozni a dokumentummal, de még nem látta azt, mondta lapunknak Kerényi György, Szili Katalin kabinetfőnöke. „Már Pavol Hrušovský idején is volt ilyen kezdeményezés, tehát ezzel is érdemben fog foglalkozni” – mondta lapunknak Kerényi. Szerinte azonban van néhány olyan téma, melyről nehéz lesz megegyezésre jutni, például a Beneš-dekrétumok ügyében. A dokumentum nem említi szó szerint a dekrétumokat, a szlovák parlamentnek a dekrétumok magyar kisebbségre gyakorolt hatásai, a kitelepítés és a jogfosztottság miatt kellene bocsánatot kérnie. (lpj)

Miért kérne elnézést a szlovák parlament:

az 1918 utáni időszakban, az 1. Csehszlovák Köztársaság létrejötte után a magyar nemzetiségű lakossággal szemben elkövetett visszaélések, erőszakos cselekmények miatt,

az 1945 utáni kitelepítés és deportálás miatt

az 1945–1948 közötti jogfosztottság miatt

Miért kérne elnézést a magyar parlament:

a 19. század vége és a 20. század elejének politikája miatt

az 1938 után a visszacsatolt területeken a szlovák lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt

az 1968-as bevonulás miatt (lpj)