Dublin/Brüsszel. Bertie Ahern ír miniszterelnök és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vasárnap délután kész tényként közölte, hogy az írek többsége szombaton igent mondott a nizzai szerződésre.
ĺr örömTASR/EPA-felvételA részvételi arány valamivel magasabb volt, mint tavaly júniusban, a nizzai szerződéssel kapcsolatos első referendum alkalmával. Akkor az írek 34 százaléka ment el voksolni, és 54 százalékuk elutasította a szerződést. A szombati írországi népszavazáson múlt a sorsa a tagjelölt országoknak, amelyek 2004-ben csatlakozhatnak az unióhoz. Ez a tíz ország: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia.
Az Európai Unió 2000 decemberében tartott nizzai csúcsértekezletén született megállapodás szerint fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – között, mindegyik 29 szavazattal rendelkezik majd a miniszteri tanácsban. Az Európai Parlament létszámát a jelenlegi 626-ról 728-ra növelik majd. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak – az újonnan csatlakozóknak is – egy-egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament tegnap délután, már a végleges eredmények ismertté válása előtt üdvözölte, hogy az ír szavazók jelentős többséggel hozzájárultak a nizzai szerződés ratifikálásához. Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke szerint ezek után az unió kibővítése már nem szenvedhet további késedelmet. Az írek tömegesen szavaztak igennel, s az eredmény azt mutatja, hogy „az egyetlen olyan EU-tagállam népe, ahol népszavazást kellett tartani, némi gondolkodási idő után a lehető legvilágosabb jelét adta annak, hogy most már nem lehet tovább halogatni Európa találkozóját a Történelemmel” – jelentette ki az elnök. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vasárnap, amikor a szavazatok legnagyobb részének összeszámlálása folyt, Párizsban tartózkodott. Brüsszelben szóvivője nyilatkozott az eredményről, amelyet „rendkívül fontos fejleménynek” nevezett az EU-bővítés szempontjából. „Most már semmi kétség nem lehet afelől, hogy egyenesen haladunk a bővítés felé, amely azonban ennek ellenére sem tekinthető befejezett ügynek” – jelentette ki Jonathan Faull. Utalt arra, hogy mind a tagországokra, mind a tagjelöltekre sok munka vár még. Be kell fejezniük a csatlakozási tárgyalásokat, végleges formába kell önteniük a csatlakozási szerződést, majd még ezt is ratifikálnia kell valamennyi érintett országnak. Graham Watson, az Európai Parlamentben képviselt harmadik legnagyobb pártcsoport, a liberális demokraták vezetője ugyancsak melegen üdvözölte, hogy „az ír nép elhárította az egyik utolsó akadályt is a bővítés útjából”. A képviselő méltatta az „igen” melletti kampány szervezői, köztük Pat Cox erőfeszítéseit. „Az írek úgy döntöttek, hogy szavazataikkal Közép- és Délkelet-Európa népeire is kiterjesztik azokat az előnyöket, amelyekhez ők maguk is az uniós tagság révén jutottak” – állapította meg Watson.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.