Lezárult a negyven éve húzódó vita Tokajról

Miután a Dzurinda- és a Medgyessy-kormány szerdán második nekifutásra egyaránt rábólintott az április 27-ei keltezésű, úgynevezett komáromi megállapodásra, a két agrárminiszter még aznap éjjel aláírta az erről szóló szerződést és a Franz Fischlernek címzett levelet, amelyben az EU-főbiztos támogatását kérik a tokaji borvidék földrajzi elismeréséhez. A két ország közös fellépése azért fontos, mert így könnyebb csatát vívni a szlovénekkel, franciákkal, olaszokkal és ausztrálokkal, akik szintén jogot próbálnak formálni a tokaji megjelölésre. „Az egyezmény lehetővé teszi az egységes eredetvédelmet és minőségellenőrzést, ugyanakkor árfelzárkózási lehetőséget is ad a szlovák termelőknek, hiszen a magyar tokajinak jobb ára van a piacon, miközben Japántól Amerikáig mindenütt kedvelik” – nyilatkozta lapunknak Németh Imre.

Bár a hatályos szlovák bortörvény 908 hektárban határozta meg a szlovák tokaji borvidék nagyságát, a szaktárca és a szlovák borászati kutatóintézet is egyetért azzal, hogy mindössze 565 hektár felel meg a tokaji kívánalmaknak. Azaz csak ekkora területen terem olyan minőségű szőlő, amelyből tényleg különleges minőségű borokat lehet előállítani. Simon Zsolt szerint az 565 hektár hét szlovákiai község – Szőlőske, Kistoronya, Nagytoronya, Újhely, Nagybári, Csörgő és Csarnahó – kataszterében található. Lapunknak elmondta: Szlovákiának az év végéig kell módosítania törvényét, azaz jogrendünkbe kell iktatni az EU által elfogadott magyar szabályozást. Hogy már az idei szőlőtermést is a királyok boraként lehessen értékesíteni, a tárca egyelőre rendeletben szabályozza a tokaji kritériumait. Simon szerint a megállapodás több millió koronás beruházást vagy 200 munkahely létrehozását teszi lehetővé a térségben, s a világörökség részének elfogadott tokaji borvidék vonzáskörzeteként óriási fejlődésre van kilátása.

A szlovák kormány csak második nekifutásra fogadta el a Simon–Németh egyezményt. A május eleji kormányülésen Eduard Kukan külügyminiszter vétózta meg, egyes vélemények szerint nyilván azért, mert az MKP nem támogatta államfőjelöltségét. (gyor)